Korszerűbb módszerek, több hulladék

Évente több ezer tonna veszélyes hulladék kezeléséről kell gondoskodnia az egészségügyi intézményeknek, amelynek nagy részét égetéssel ártalmatlanítják. Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék jelentős része, azok fertőző volta miatt, veszélyes hulladéknak számít. A kezelés részletes szabályairól az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által 2002-ben kiadott rendelet szól, ugyanis a hulladékgazdálkodásról szóló, 2000-ben elfogadott törvény csak általánosságban szól a hulladékok kezeléséről. A speciális hulladékokról történő rendeletalkotás az adott minisztérium feladata - fejtette ki a Világgazdaság kérdésére Pataki Gyuláné, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főtanácsosa.

A minisztériumi rendelet szerint az egészségügyi intézményekben keletkező veszélyes hulladék tulajdonosa az adott intézmény, így neki is kell gondoskodnia arról, hogy a hulladék megfelelő helyre kerüljön. A veszélyes hulladékokat egymástól elkülönítve kell gyűjteni, például külön tárolóedényben a használt gézt, az injekciós tűket, vagy a lejárt szavatosságú gyógyszereket. A környezetvédelmi minisztérium tájékoztatása szerint a kórházak 95 százaléka megvalósította a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtését.

Az érintett egészségügyi intézményekben évente körülbelül 8500 tonna fertőző hulladék - injekciós tűk, műtéti beavatkozások hulladékai, szennyezett kötszerek, 1000 tonna egyéb veszélyes hulladék, így nem biológiai, hanem kémiai anyagok, például vegyszerek és gyógyszerek maradékai - keletkezik. Emellett a kórházakban további 400 ezer köbméter nem veszélyes, háztartási hulladékként kezelhető szemét keletkezik.

A hulladékgazdálkodás alapvető prioritása, a hulladékkeletkezés megelőzése vagy a keletkező hulladék mennyiségének a lehető legkisebbre szorítása nem alkalmazható az egészségügyben, ugyanis itt a hulladék keletkezése másodlagos, a hangsúly az orvosi ellátás színvonalán van. Ráadásul az egészség védelme miatt biztonsági okokból egyre inkább nő az egyszer használatos eszközök száma, így az egészségügyi hulladékok menynyisége várhatóan az elkövetkező években sem csökken. A becslések szerint például 2008-ra a veszélyes hulladék mennyisége 10 ezer tonnára növekszik.

Az összegyűjtött végterméket a kórházak többsége külső hulladékkezelőre bízza. Az egyik legjelentősebb hazai hulladékkezelő a Septox Kft., amely kb. 50 kórház, valamint 4000 rendelő és magánorvos hulladékát ártalmatlanítja, ami éves szinten 3-4 ezer tonnát tesz ki. A Septox a kórházak egy részét naponta felkeresi, mivel bizonyos hulladékfajtákat, a szerves és bomló hulladékokat 36 órán belül meg kell semmisíteni.

A hulladékot a kft. az erre a célra előre gyártott, úgynevezett ADR tartályokban szállítja el. A Septox a hulladék egy részét, 20-30 százalékát gőzzel fertőtleníti, ezt követően pedig a kommunális hulladékkal együtt kezeli. A hulladék jelentős része azonban nem fertőtleníthető, így ezeket égetéssel ártalmatlanítják. Azt, hogy melyik hulladéknak mi lesz a sorsa, a tavaly kiadott egészségügyi minisztériumi rendelet szabályozza. A kft. által újrahasznosított hulladék mennyisége jelentéktelen, a fertőzés megelőzése érdekében ugyanis az egyszer használatos eszközök vannak túlsúlyban. Hasznosítani csak a röntgenelőhívó és fixáló oldatokat lehet, amiből az ezüsttartalmat nyerik ki. A lerakás költsége - a Septox tájékoztatása szerint - 90 forint kilogrammonként, ám ezt tovább növelheti a szállítás, valamint a hulladékgyűjtő eszközök biztosítása.

A Septox kezeli például a Péterfy Sándor utcai kórház veszélyes hulladékát, ami tavaly 128 tonnát tett ki, valamint a Heim Pál Gyermekkórház hulladékát is. Az utóbbi létesítményben naponta átlagosan 100 kilogramm veszélyes hulladék keletkezik. A kórházak tájékoztatása szerint a hulladékon belül a gyógyszerhulladék aránya meglehetősen kevés. Az egészségügyi intézmények ugyanis, gazdaságossági szempontokból, olyan gyakorlatot alakítottak ki, hogy a feleslegessé váló gyógyszereket még a szavatosságuk lejárta előtt elcserélik az arra igényt tartó más kórházakkal és gyógyszertárakkal.

A kórházi veszélyeshulladék-kezelés kapcsán az európai uniós csatlakozást követően közvetlenül nem várható lényegesebb változtatás, mivel a közösségben egyelőre nincs egységes direktíva erre a területre. A tagállamok így saját maguk határoznak az egészségügyi ellátás során keletkező hulladék kezeléséről. Ausztriában és Németországban az égetés a meghatározó, Franciaországban a fertőtlenítés, Nagy-Britanniában pedig gyakori, hogy a kórházak helyi égetővel rendelkeznek. Az egyedüli közösségi normatíva az égetés során az emiszszió folyamatos ellenőrzése. Magyarországon ezt csak egy-két évente ellenőrzik, jövő év végére azonban nálunk is kötelezővé válik a rendszeres ellenőrzés. Ugyancsak érintheti a kórházi hulladékok égetését, hogy Magyarország az EU-tól 2005-ig kapott átmeneti mentességet a veszélyes hulladékok égetésére vonatkozó uniós előírások alól.