Szeptemberben hirdetik ki a regionális terveket

A már meglévő hulladéklerakási és -feldolgozási kapacitásokat, az egyes régiókra vonatkozó, 2008-ig teljesítendő főbb hulladékgazdálkodási célokat, az ezek eléréséhez szükséges további beruházásokat, továbbá a fejlesztések forrásigényét veszik számba térségenként a regionális hulladékgazdálkodási tervek, amelyek az Országgyűlés által tavaly ősszel elfogadott országos hulladékgazdálkodási tervet (oht) bontják le régiókra. A KVM miniszteri rendeletében, szeptemberben kihirdetendő tervekben meghatározott feladatokra építve a települési önkormányza-toknak a kihirdetést követő 270 napon belül saját helyi hulladékgazdálkodási terveiket is el kell készíteniük, amelyeknek valamenynyi általánosan meghatározott feladatot konkretizálni kell majd.

A regionális tervek alapján az elkövetkező években, a már elvégzett és tervbe vett beruházások eredményeképpen alaposan átrendeződik a magyarországi hulladékgazdálkodási helyzet. A jelenleg üzemelő több mint 1350 hulladéklerakó helyét mintegy száz korszerű regionális hulladékkezelő létesítmény veheti át, amelyek működését várhatóan fél tucat lakossági hulladékégető létesítmény egészíti majd ki. Ez nem azt jelenti, hogy száz teljesen új lerakót kell megépíteni, mert az elmúlt években több olyan korszerű létesítményt - egyebek mellett a pusztazámori - adtak át, amelynek működtetésével hosszabb távon számolni lehet. A KVM adatai szerint a jelenleg is üzemelő lerakók közül 42-nek van megfelelő kapacitása és kiépítettsége ahhoz, hogy 2008 után is működhessen, emellett közel másfél tucat olyan nagy projekt előkészítése van folyamatban, amely az Európai Unió anyagi támogatásával valósulhat meg. Bese Erzsébet, a KVM főosztályvezető-helyettese szerint ezek figyelmbevételével a szükséges 100 regionális létesítmény közül összesen 75 van már készen, illetve kezdődött meg építésének előkészítése. További mintegy 25 regionális lerakó pontos helyszínének kiválasztására és a finanszírozási konstrukció kidolgozására az elkövetkező években kerül sor. A konkrét építési elképzeléseket a regionális hulladékgazdálkodási tervekben összegzett szükségletek, valamint a helyi lakosság befogadókészségének figyelembevételével kell majd meghatározni.

A már elvégzett beruházások ellenére a lakossági hulladékgazdálkodási tervek megvalósítása 2008-ig további 131 milliárd forintot igényel az előzetes számítások szerint. A hazaiak mellett ebben az európai uniós források játszhatnak nagy szerepet. Az Európai Bizottság az elmúlt években az ISPA előcsatlakozási alapból 12 hulladékgazdálkodási projekt megvalósítására ítélt meg támogatást, összesen 46 milliárd forint értékben. Ezzel összesen 76,5 milliárd forint értékű zöld beruházás valósulhat meg, amelyek az ország 1228 településén 3,6 millió lakost érintenek majd. Az uniós csatlakozást követően a nagy, 10 millió eurós értékhatár feletti hulladékgazdálkodási projektek megvalósításához a közösség kohéziós alapjából igényelhető támogatás. A KVM-ben, az érintett önkormányzatokkal együttműködve, öt további hulladékgazdálkodási projekt terveit készítették elő. Az ezekben szereplő beruházások költségigénye együttesen eléri a 99,5 milliárd forintot. Optimális esetben Brüsszel ennek több mint 50 százalékát biztosítaná, ám a kivitelezés a már jóváhagyott ISPA-, illetve a még Brüsszel beleegyezésére váró kohéziós projektek esetében a kormányzat részéről is több tíz milliárd forintos kötelezettségvállalást tesz szükségessé. Hulladékgazdálkodási projektek esetén az EU többnyire a költések 50-75 százalékát biztosítja, az érintett önkormányzatoknak 10 százalékot szükséges biztosítani, míg a fennmaradó hányadot a központi költségvetésből kell előteremteni.

A projektek a lerakók mellett több hulladékégető megépítésével is számolnak, amelyekben égetéssel történő ártalmatlanítás, valamint hőenergia-termelés folyna. Az oht és a regionális tervek 2008-ra összesen hat égetőművel számolnak az országban. Jelenleg a rákospalotai az egyetlen égetőmű, ahol kommunális hulladékot ártalmatlanítanak. Az előkészítés alatt álló beruházások közül a közép-, valamint a dél-dunántúli projekt számol egy-egy újabb égető megépítésével, az ország többi térségében egyelőre nem konkretizálódtak az erre vonatkozó tervek.

A regionális hulladékgazdálkodási tervek a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztésére és a rekultivációs feladatokra is kitérnek. Az önkormányzatoknak csak a lakossági hulladék begyűjtését, elszállítását és megfelelő ártalmatlanítását kell kötelező módon megszervezni, ám a nagy beruházások miatt várhatóan emelkedő közszolgáltatói díjak lakossági elfogadtatása, illetve leszorítása érdekében a települések érdekeltek lehetnek a szelektív gyűjtés megszervezésében. Az ehhez szükséges eszközök beszerzésére a Belügyminisztérium évente 2 milliárd forintot oszt szét pályázat útján a települések között. Emellett az önkormányzatoknak segítséget jelenthet, hogy a csomagolási hulladékok hasznosításának megszervezését elvállaló koordinálószervezetek - egyelőre elsősorban az Öko-Pannon Kht. - kötelezettségeik teljesítése érdekében várhatóan növekvő számban kötnek szerződést a településekkel, átvállalva a szelektív gyűjtés üzemeltetési költségeinek egy részét. Az oht 2005-ig 4 millió lakos bekapcsolásával számol a szelektív hulladékgyűjtésbe.

A fejlesztésekkel párhuzamosan 1189, az elkövetkező években bezárandó, valamint 1250, már használatból kivont lerakó rekultiválásáról kell gondoskodni. Az önkormányzatoknak helyi hulladékgazdálkodási terveikben rekultivációs feladataikat is meg kell majd határozni. Az EU által támogatott nagy projektek a régi lerakók egy részének rendbetételére is kiterjednek, de számos lerakó rekultiválását kizárólag hazai forrásból kell majd megoldani. Ennek felmérése érdekében a KVM-ben megkezdődött egy országos rekultivációs program kidolgozása, amely a helyi tervekre támaszkodva összegzi majd a feladatokat. A program költségszámításokat is tartalmaz majd, s a tárca erre támaszkodva várhatóan a költségvetésből kér támogatást a korszerűtlen hulladéklerakók rendbetételének finanszírozására.