Ennyit ér az iráni béke: máris ömlik az olaj a Hormuzi-szoroson keresztül, átjutottak az első tankerek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJ. D. Vance amerikai alelnök csütörtökön közölte, hogy az éjszaka folyamán mintegy 12,5 millió hordó nyersolaj haladt át a Hormuzi-szoroson, miután Donald Trump és Maszúd Pezeskian iráni elnök szerdán aláírta a háború lezárását célzó előzetes békemegállapodást.
A dokumentum, amely a vártnál két nappal hamarabb lépett hatályba, előírja a Hormuzi-szoros megnyitását, valamint a az iráni kikötők amerikai blokádjának feloldását.
Mozog az olaj, de sokan még kivárnak
Az ideiglenes megállapodás értelmében a feleknek hatvan napjuk van a tárgyalások lezárására, valamint a teljes megállapodásra. A fejleményekre a piacok azonnal pozitívan reagáltak, Brent típusú kőolaj világpiaci ára 76 dollár alá esett, ami a háború kitörése óta nem látott szint.
A pozitív fordulat ellenére a legtöbb hajózási társaság azonban kivár, mivel véleményük szerint egyelőre még nem érkezett egyértelmű tájékoztatás:
Remélem, hogy a következő 24 órában kiderül, pontosan hogyan fog ez működni. Ha egyértelmű válaszokat kapunk, és biztonságos lesz, akkor elindulunk
− fogalmazott Erik Hånell, a Stena Bulk vezérigazgatója, aki azt is elárulta, hogy a legtöbb konkurens is hasonló álláspontot képvisel.
Erik Hånell szerint a legnagyobb problémát továbbra is az jelenti, hogy továbbra sem világos, hogy szándékában áll-e Iránnak díjat szedni a Hormuzi-szoroson történő áthaladásért, valamint az sem tisztázott ki garantálja majd a hajók szabad mozgását és épségét.
Mindeközben a helyzetet tovább bonyolítja, hogy Washington továbbra is ragaszkodik az iráni ballisztikusrakéta-program leállításához:
Arra számítunk, hogy Irán nem rendelkezik majd olyan rakétákkal, amelyek az egész világot fenyegethetik
− mondta J.D. Vance.
A libanoni helyzet
Az amerikai-iráni megállapodás a libanoni háború berekesztéséről is rendelkezik, valamint garantálja az ország területi integritását és szuverenitását is. Mivel Izrael nem vett részt a tárgyalásokon, ezért Tel Aviv nem állította le a területen folyó hadműveleteket és csütörtök hajnalban légicsapásokat hatott végre az ország déli részén. Helyi tudósítók beszámolója szerint Kfartebnit és Zebdine településeken három ember vesztette életét.
Ezt követően Izrael egy térképet közölt, amelyen kijelölte a dél-libanoni ütközőzónákat és jelezte, hogy Donald Trump megállapodásától függetlenül nem hajlandó kivonulni Libanonból. A Reuters hírügynökség értesülései szerint Benjamin Nethanjau eltökélt és nem kíván meghátrálni, ám J.D Vance felhívta a figyelmet arra, hogy
az amerikai–iráni egyezség egyik célja, hogy a libanoni állam átvehesse Dél-Libanon ellenőrzését, megakadályozva a Hezbollah további térnyerését, ezzel szükségtelenné téve az izraeli hadműveletek folytatását.
Donald Trump már háború kezdetén is azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az iráni atomprogram felszámolása mellett korlátozza a Teheránhoz kötődő fegyveres csoportok támogatását, ezzel biztosítva a régió békéjét. A hadműveletet eredetileg 4-6 hetesre tervezték, azonban a konfliktus február 28-a óta folyik.
