Interjú Szabó Györggyel, a TDE Kft. ügyvezetőjével

Milyen eredményt tudtak, illetve tudnak felmutatni a Magyarországon tevékenykedő külföldi cégek?

- Egyelőre egy cég tudott rentábilis termelésbe kezdeni, de több ígéretes kutatási eredmény is ismert, amelyek azt igazolják, hogy a Pannon-medencében érdemes további, még nem ismert szénhidrogén-előfordulások után kutatni. A befektetők előnyös kutatási és termelési feltételek között dolgozhatnak, ez indokolja, illetve ezt jelzi, hogy a környező országokhoz képest Magyarországon igen élénk tevékenység folyik.

Az új gáztörvénnyel kapcsolatban, annak előkészítése során számos aggodalom, aggály fogalmazódott meg, részben a külföldi befektetők részéről. Az immáron elfogadott törvény mennyiben változtatja meg a környezetet?

- A gázellátásról szóló törvény javította a külföldi befektetők lehetőségeit. Ismert, hogy az 1998 előtti, úgynevezett régi gázra a korábbi 12 százalékról 50 százalékot is meghaladó bányajáradékot rendel el kivetni a jogszabály, a támogatási célalap megteremtése céljából. Az 1998 után, illetve a jövőben feltárandó készletek úgymond versenyképességét egyértelműen javítja ez a rendelkezés. Az új gáztörvény életbelépése, a két év bizonytalanság után újabb lökést adhatnak a magyarországi kutatásoknak.

A külföldi társaságok eddig csaknem 60 millió dollárt fektettek be Magyarországon. Ez megfelel a korábbi várakozásoknak, illetve terveiknek?

- Az 1995-ben elnyert koncessziók és az azóta kiadott kutatási engedélyek során benyújtott munkaprogramok szerint hozzávetőlegesen 70 millió dollárt kellett volna befektetniük, de az elmúlt két évben kialakult bizonytalanság miatt a kutatási programok szüneteltek, ezért nem tudták ezt a vállalást maradéktalanul teljesíteni. Az új jogszabály ezért is hosszabbította meg további két évvel a teljesítési határidőt.

A törvény előkészítése során komolyan aggódtak a külföldi befektetők, hogy a megtalált és kitermelt gázt vajon szabadon értékesíthetik-e. A törvény számukra megnyugtató módon rendezi ezt a kérdést?

- A szabad értékesítés lehetőségét az 1993-ban született bányatörvény is rögzíti, a korábbi gáztörvény, illetve a kialakult gyakorlat szerint azonban a kitermelt gázt csak a Mol Rt.-nek lehet eladni. Az új jogszabály ezzel szemben e tekintetben felszabadítja a piacot, vagyis a befektetők szabadon rendelkezhetnek a kitermelt szénhidrogénnel, nincs jogszabályi akadálya, hogy azt bárkinek értékesítsék. Ugyanakkor részleges korlátozást jelent, hogy a közüzemi fogyasztók csak a közüzemi nagykereskedőtől vásárolhatnak, vagyis a szabadpiaci árverseny előnyös hatásai nagymértékben csorbulnak.

Sokszor és sokak által felvetett kérdés, hogy miközben azt hallani, Magyarország szénhidrogénvagyona, -készletei kimerülőben vannak, a külföldi cégek mégis dollármilliókat fordítanak itt kutatásra. Miért?

- A legkorszerűbb kutatási technikák, technológiák és a külföldiek által használt megközelítési, értékelési és értelmezési módszerek lehetővé teszik olyan készletek feltárását is, amelyekről korábban sejtelmünk sem volt. A külföldi befektetők egyik fontos geotechnikai eredménye, hogy mérésekkel igazolták újabb és újabb előfordulások létezését.

Számítani lehet új szereplők, befektetők megjelenésére?

- A jelenleginél sokkal nagyobb aktivitás is elképzelhető volna, ha az érintett magyar hatóságok (a Magyar Geológiai Szolgálat és a Magyar Bányászati Hivatal - a szerk.) bizonyos intézkedésekkel ezt elősegítenék. Ilyen lenne például a középtávú kutatási tervekben nem érintett, mégis lefoglalt területek visszavonása és ezzel ezek felszabadítása.

Az ön megítélése szerint ha most felgyorsulnak a kutatási programok, menynyi idő múlva várható, hogy egyik-másik befektető kézzelfogható eredményekről adjon számot?

- Már jövőre elképzelhető, hogy egyik-másik befektető kutatási sikerről adjon számot.