Logisztikai szolgáltatások fejlesztésének támogatása

Felismerve a logisztika versenyképességet meghatározó szerepét, az állam 1997-től költségvetési forrásokból támogatja a logisztikai szolgáltatásokat megvalósító központok fejlesztését - mondta Pongorné Csákvári Marianna. E támogatásokat az évről évre kiírandó pályázati rendszerben lehet elnyerni.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) jogelődjeinek pályázati rendszere 1997-98-ban megvalósíthatósági tanulmányok elkészítéséhez nyújtott támogatást. Ez az időszak volt az, amikor különböző koncepciók gyakorlati megvalósítását és potenciális lehetőségeket kellett feltárni, ütköztetve az igényekkel.

A tárca először 1999-ben írt ki beruházások támogatását célzó pályázatot, és ez azóta minden évben megjelenik.

Bár a feltételek, a támogatandó területek változtak, de mindegyik pályázat közös vonása, hogy a logisztikai szolgáltatás megvalósítására irányuló fejlesztésekre vonatkoztak. Az 1999-2002 között nyertes 26 pályázatnak közel 1,5 milliárd forint dotációt ítéltek meg. Az általuk megvalósított beruházások pedig meghaladták a hatmilliárd forintot. A tárca ezen időszakban költségvetési forrásokból az országos logisztikai központok közlekedési infrastruktúrájának kiépítéséhez, a kombinált szállítás feltéte-leinek megteremtéséhez nyújtott támogatást.

A 2003. évi pályázat specialitással bírt - mondta a helyettes államtitkár. A logisztikai fejlesztési pályázatokat összevonták az ipari parkok fejlesztésének támogatásával annak érdekében, hogy hatványozottabban érvényesüljön az a hatás, amit az ipari parkok a gazdaságfejlesztésben jelentenek, a logisztika pedig a versenyképesség növelésében. Ennek megfelelően a pályázás feltétele volt, hogy a logisztikai szolgáltatási tevékenység legalább 50 százalékban ipari parkba betelepült vállalkozások számára történjék.

A tender kiírásánál és elbírálási mechanizmusánál már érvényesültek az EU-s pályáztatási alapelvek, amelyek egyik legfontosabb követelménye az objektivitás. Ez elsősorban a pályázatok értékelésénél jelent követelményt, amelynek eleget téve pontozásos és sokszereplős bírálati rendszert alkalmaztak. Ezért a pályázatok beadására egy határidőt (május 15-e) határoztak meg, s egyfordulós értékelés történt.

A kiírásra 14 anyag érkezett be. Ezek közül az előzetes vizsgálat eredményeképpen az alapvető feltételeknek való meg nem felelés miatt hármat utasítottak el. Így a bírálóbizottság elé összesen 11 pályázat került, közülük hat a logisztikai szolgáltatások fejlesztésére igényelt támogatást. A négy nyertesnek 189,9 millió forintot ítéltek, az ennek révén megvalósítandó beruházás 1,185 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy egy forint támogatásra jutó beruházás értéke 6,24 forint.

A négy nyertes logisztikai pályázat - a Milos Spedíció, Szállítmányozási és Logisztikai Kft.; Mórakert Beszerző, Értékesítő és Szolgáltató Kft.; Logisztár Kft.; Horváth Rudolf Intertransport Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. - olyan fejlesztéseket valósít meg, amelyek a szolgáltatásaikat igénybe vevő vállalkozások számára versenyelőnyt biztosítanak. A négy fejlesztés mindegyike ipari parkban történik, de lehetőséget nyújt az ipari parkok vonzáskörzetében lévő vállalkozások számára is a szolgáltatások igénybevételére.

A jövőről szólva Pongorné Csákvári Marianna elmondta, hogy 2004-től a költségvetési forrásokkal kiegészített európai uniós támogatások fogják képezni a beruházási célú pályázatok központi finanszírozási hátterét. Az uniós pályáztatási alapelvek egyik követelménye a "programhoz illeszkedés". Ez azt jelenti, hogy az egyes pályázati kiírások nem ad hoc jelleggel születnek, hanem egy stratégiai fejlesztési koncepcióba illeszkednek, azaz olyan pályázati kiírásokat hirdetnek meg, amelyek az adott ország fejlesztési dokumentumaiból levezethetőek.

Hazánkban 2004-től a nemzeti fejlesztési terv és operatív programjai lesznek azok a stratégiai fejlesztési dokumentumok, amelyekben megfogalmazott prioritások és az ezekhez rendelt intézkedések képezik a pályázatkiírások alapjait.

A logisztikai fejlesztések szempontjából a nemzeti fejlesztési terv operatív programjai közül a gazdasági versenyképesség operatív program (gvop) bír kiemelt jelentőséggel. A program beruházásösztönzési prioritásán belül mint intézkedés szerepel az üzleti infrastrukturális feltételek javítása, amelynek két komponense az ipari parkok fejlesztése és szolgáltatásaik bővítése, valamint a logisztikai központok és szolgáltatásaik fejlesztése.

A program kiegészítő dokumentuma részletesen tartalmazza azokat a célkitűzéseket, amelyek a logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztésével kell, hogy megvalósuljanak. Ezek közül a kiemelt célok: a vállalkozások beszállítói tevékenységének elősegítése; a kis és közepes vállalkozások részére hatékony, versenyképes működést biztosító elosztó-ellátó szolgáltatás nyújtása; a multimodális szállítás feltételeinek biztosítása.

A logisztika átfogó integráló jellegénél fogva megjelenik azonban a gvop más prioritásaiban és a többi operatív programban is, ha nincs is nevesítve. Ezért lényeges, hogy olyan koordináció valósuljon meg az egyes programok felelősei között, amely lehetővé teszi a támogatási források leghatékonyabb felhasználását.