Nagyobb a sajtó reklámbevétele
A sajtó hirdetési árbevétele tavaly meghaladta a televízióét - derül ki a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) felméréséből. Az MRSZ adatai szerint a sajtó 42, a televízió pedig 41 százalékkal részesedett 2002-ben a reklámpiacból. Ez szöges ellentéte a Mediagnózis listaáras mérésének, amely alapján a tévék 2002-ben 65 százalékkal részesedtek a 310 milliárd forintos reklámtortából, amíg a sajtó 25 százalékkal vette ki a részét.
Az MRSZ szerint tavaly a közel 128 milliárd forintos teljes reklámpiacon 52,4 milliárdot költöttek sajtóhirdetésekre, míg a Mediagnózis szerint 78 milliárd forint volt a reklámköltés a sajtóban. Amíg pedig a televízióban az MRSZ becslése alapján 51 milliárdot költöttek, addig a Mediagnózis listaáron ennél jóval magasabb, 204 milliárd forintos költést regisztrált.
A tavalyi évi becsült adatokkal kapcsolatban Hargitai Lilla, az MRSZ főtikára egyelőre nem kívánt nyilatkozni lapunknak a további részletekkel kapcsolatban, mondván, az anyagot előbb prezentálják a Magyar Lapkiadók Egyesülete előtt is.
Azt mindenesetre tudni lehet, hogy a rádióban és a közterületen elköltött összegek között kisebb a mérés és a becslés közötti differencia: amíg például a közterület a Mediagnózis szerint 2002-ben hat százalékkal részesült a reklámtortából, addig az MRSZ szerint kilencszázalékos volt a részesedése. A rádió két százalékkal több, hatszázalékos részesedéssel bír az MRSZ szerint, a Mediagnózis által mért négy helyett.
Az MRSZ kérdőívei a Mediagnózis tarifaáras adatait tartalmazták. A szakembereknek a kedvezményekkel csökkentett, de az ügynökségi jutalékokat tartalmazó médiaköltési adatokat kellett megbecsülniük. A forgalomba csak a valós költést számították be, a barterhirdetésekkel és más, pénzmozgást nem igénylő reklámokkal számlaértéken számoltak. A feldolgozás során a legkisebb és a legnagyobb értékeket kizárták, a saját területén becsült eredmények pedig dupla súllyal szerepeltek.
