Olaszország lesz az eurózóna legeladósodottabb tagállama, Görögország lekerül a szégyenpadról
Két évtizeden keresztül Görögország volt az eurózóna legeladósodottabb tagállama, de ez a helyzet az idén megváltozik, az új római költségvetés számai alapján Olaszország az év végére átveszi tőle ezt a szégyenletes helyet. Az olasz adósságállomány már most is meghaladja a 3000 milliárd eurót, ennél többel, 3500 milliárd euróval csak Franciaország „büszkélkedhet”.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb, szerdán kiadott adatai szerint 2025 negyedik negyedévében Görögország adóssága a GDP 145,1 százalékát tette ki, ezzel áll az első helyen. Olaszország 137,1 százalékkal a második, majd
- Franciaország 115,5 százalékkal,
- Belgium 107,9 százalékkal,
- Spanyolország 100,7 százalékkal
követi.
Ezzel mindegyik messze meghaladta az euróövezet 87,8 és az Európai Unió 81,7 százalékos átlagát.
Olaszország és Franciaország mögött Európa legnagyobb gazdasága, Németország is közelít a 3000 milliárdos határhoz, az adóssága a tavalyi év végén 2800 milliárd dollárt tett ki. Ez azonban tovább nő majd, többek között azért, mert nagyrészt hitelből kell finanszírozni a megemelt védelmi kiadásokat is.
Tovább nő az idén Olaszország adósságállománya
A Reuters több, vezető tisztviselőtől származó információja szerint azonban Görögország adósságállománya az idén a GDP 137 százalékára csökken majd – ezt az új becslést veszik be az ország új többéves költségvetési tervébe, amelyet a hónap végén nyújtanak be az Európai Bizottságnak.
Ezzel szemben Olaszországé a pénzügyminisztérium csütörtökön közzétett többéves költségvetési terve szerint a GDP 138,6 százalékára emelkedik 2026-ban.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) április közepén kiadott Fiscal Monitor jelentése nagyjából hasonló, Olaszország esetében 138,4, Görögországnál 136,9 százalékos arányt prognosztizál, vagyis a szervezet szerint is megtörténik idén a helycsere.
Görögország lassan kilábal az adósságválságból
A friss költségvetési terv alapján Olaszország adóssága 2027-ben gyakorlatilag változatlan, 138,5 százalékos marad, majd 2028-ban 137,9, a következő évben pedig 136,3 százalékra csökken.
2020 óta Görögország államadóssága több mint 45 százalékponttal, Olaszországé mintegy 17 százalékponttal csökkent.
Görögország a 2009-ben kezdődött válság kirobbanása óta összesen mintegy 280 milliárd eurós mentőcsomagot kapott , idén az elsőből származó, mintegy hétmilliárd euró értékű hitelt tervezi határidő előtt visszafizetni.
Megvágták az olasz növekedési kilátásokat
Ami Olaszországot illeti, az új többéves költségvetési terv a közel-keleti válság és a megugrott energiaárak miatt a korábbinál kisebb, 0,7 és 0,8 százalék helyett 0,6 százalékos gazdasági növekedéssel számol idén és jövőre.
Nem szokványos, hanem teljesen kivételes körülményekkel állunk szemben a háború miatt
– mondta a tervezetet bemutató sajtótájékoztatóján a Reuters tudósítása szerint Giancarlo Giorgetti gazdasági miniszter az iráni konfliktusra utalva.
Előre figyelmeztetett, hogy a bizonytalanságok miatt a GDP-re vonatkozó előrejelzéseket „sajnos a következő hetekben valószínűleg felül kell vizsgálni, módosítani és frissíteni”.
A jövőre nézve Giorgetti 0,8 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál 2028-ra, ami 2023 és 2028 között hat egymást követő, 1 százalék alatti növekedési évet jelentene, annak ellenére, hogy az EU pandémiás helyreállítási alapjaiból folyamatosan több milliárd euró áramlik az országba.
Róma nem szabadul a túlzottdeficit-eljárástól
Giorgetti szerint a költségvetési hiány az idei évben a GDP 2,9 százalékára rúg majd, ami magasabb a korábbi 2,8 százalékos célnál, és 2027-ben is csak 2,8 százalékra csökken, szemben a korábbi 2,6 százalékos céllal.
2025-ben viszont az ISTAT nemzeti statisztikai hivatal szerdai jelentése szerint
az olasz költségvetési hiány a GDP 3,1 százalékát tette ki,
ami eloszlatja Róma reményeit, hogy idén megszabadulhat az uniós túlzottdeficit-eljárástól.
Ez pedig azt jelentette volna, hogy Olaszország kihasználhatta volna a további mozgásteret anélkül, hogy új szankciókkal kellett volna szembenéznie, amennyiben az EU úgy dönt, hogy enyhíti a költségvetési szabályokat, hogy segítsen a tagállamoknak az energiaválság kezelésében.
