Növekvő bérleti bevételekre számítanak a cégek

Továbbra sem mérséklődött az irodapiaci túlkínálat az idei második negyedévben, ám az elmúlt évhez képest az idén már érezhető a fejlesztések visszafogottsága. Ezt mutatják a számok is: 2003 első fél évében 20 ezer négyzetméternyi új irodát adtak át, ami a tavalyi azonos időszakban átadottaknak csupán 15 százaléka - közölte Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója a társaság legfrissebb felmérését ismertetve. Sem az ingatlanforgalmazók, sem az ingatlanfejlesztők nem számítanak a következő 12 hónapban a túlkínálat apadására, annak dacára, hogy hazánk jövő májustól az EU tagjává válik, s korábban ettől sokan az irodapiac második boomját várták. A szakemberek becslései szerint így a jelenlegi irodaállomány képes kielégíteni a folyamatosan jelentkező igényeket. Ami az árakat illeti, az irodák várhatóan csak az infláció körüli mértékben drágulnak a következő 12 hónapban.

Az üzlethelyiségek piacán 2003 második negyedévében a tavalyi azonos időszakkal összehasonlítva nem mutatkozott markáns különbség. A különböző minőségű, elhelyezkedésű és kialakítású üzletek továbbra is széles választékban állnak a bérlők és vásárlók rendelkezésére.

A GKI által megkérdezett ingatlanforgalmazók nagyobb részénél stagnált, kisebb részénél pedig csökkent az üzlethelyiség eladásából és bérbeadásából származó jövedelem, ám a jövőt tekintve optimizmus jellemezte őket. Számításaik szerint a közeljövőben ebből az ingatlanpiaci szegmensből származó jövedelmük nő majd a legnagyobb mértékben.

Az üzlethelyiségek piacán a bevásárlóközpontokkal szemben ismét kezdik visszanyerni jelentőségüket a belvárosi, sétálóutcákban lévő ingatlanok. Ez a bérleti díjakból is látszik, míg ugyanis a bevásárlóközpontokban négyzetméterenként 10-65 euró között lehet üzletet bérelni, ugyanez a belvárosban 80 euró.

A lakáspiacon enyhe élénkülés mutatkozott az idei második negyedévben. Az általában véve túlkínálatosnak nevezett piacon növekvő érdeklődés övezte az ingatlanszakmát. Ez két tényezőnek volt köszönhető. Az egyik, hogy a tavasz közeledtével szezonális élénkülés mutatható ki a lakóingatlanok értékesítésében és építésében.

Másrészt pedig erre az időszakra esett a lakáshitel-felvétel szigorításával kapcsolatos várakozások hatása is. Azaz a kilátásba helyezett jogszabályváltozásokból eredő bizonytalanságot a piaci szereplők egy része azzal igyekezett csökkenteni, hogy "biztos, ami biztos" alapon előre hozták építési-vásárlási szándékukat, döntésüket. Ugyanakkor ez utóbbi egyszeri hatás a negyedév végére, az intézkedések után lecsengett, a lakosság lakásszerzési szándékai ekkortól már visszaestek.

Összességében elmondható, hogy a kínálati többletnek a jelentős része a használt lakások piacán jelenik meg. Akik szabadulni próbálnak ingatlanuktól, azoknak fel kell készülniük, hogy még reális áron történő értékesítés esetén is akár több hónap lehet a várakozási idő a megfelelő vevő megtalálására.

A különbségek persze nem elhanyagolhatók az egyes használt lakásoknál. Míg például a pesti 35-55 négyzetméteres, kis alapterületű lakások továbbra is keresettek, addig a nagyobb alapterületű vagy kedvezőtlen fekvésű, elhelyezkedésű lakások esetében érdemes hosszabb tranzakciós idővel számolni. A luxusingatlanok esetében pedig akár több év is eltelhet, míg valaki hajlandó a sokszor csillagászati magasságú vételár kifizetésére. Kedvezőbb a helyzet az új lakásoknál, melyek iránt továbbra is élénk érdeklődés mutatkozik, ha megfelelnek a minőségi kritériumoknak. A GKI előrejelzése szerint az idén várhatóan mintegy 35 ezer új lakást adnak át.