Ökoadóteher a gépipari cégeken

Öt év alatt fokozatosan bevezetik a levegő- és vízterhelési díjat, amelynek jövőre 40 százalékát kell befizetni az érintett vállalkozásoknak. Az ökoadó bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatot a jövő évi adócsomaggal együtt várhatóan még szeptember vége előtt az Országgyűlés elé terjesztik. Az ökoadó két meghatározó eleme közül a levegőterhelési díjat azoknak a vállalkozásoknak kell majd fizetni, amelyek pontszerű légszennyezőforrással - kéménnyel - rendelkeznek. A vízterhelési díj elsősorban azokat a csatornázási vállalatokat érinti majd, amelyek az élővízbe bocsátják az általuk kezelt szennyvizet.

Több ágazatot is sok milliárd forinttal terhel meg az új adó. Kármán Antal, a Magyar Gépgyártók Országos Szövetsége (Magosz), valamint a Jászberényi Aprítógépgyár elnöke elmondta, számításaik szerint amennyiben életbe lép a környezetterhelési díj, az a gép-ipart jövőre hárommilliárd forint pluszköltséggel sújtaná. Hozzá kell számítani az ipart terhelő energiaadót, mely további hárommilliárdos kiadást jelentene. Az adók a szennyezés/felhasználás arányában terhelik az egyes ágazatokat. Nehéz helyzetbe kerülnek a nagy vízfelhasználók, a felületkezelő üzemek, a nem a legkorszerűbb technikával dolgozó öntödék. A Magosz aggályosnak tartja, hogy a környezetterhelési díj csak az ipart és a mezőgazdaságot sújtja, s nem vonatkozik például a környezetterhelést okozó közlekedésre.

Környezetterhelési díj ugyan van az uniós országok többségében, de nincs termékdíj és környezetvédelmi bírság sem, ezért ezeket Magyarországon is el kellene törölni. Kérik azt is, hogy a környezetterhelést csökkentő beruházásokhoz a cégek kedvezményt kapjanak, s az adatszolgáltatás alapja a levegő- és vízszennyezésre vonatkozó éves bevallás legyen. A kohászatban és a fémfeldolgozásban érdekelt cégeknél a környezetszennyezési díj eltörlését, de legalább 50 százalékos csökkentését kéri a szövetség.

Dudás Judit, a Magyar Téglás Szövetség ügyvezető igazgatója kiemelte, aggályosnak tartják, hogy a törvénytervezet elkészítését nem előzte meg hatástanulmány, s nem helytálló az a megállapítás, miszerint az öko- és energiaadónak a fogyasztói árszintre közvetlen hatása nincs, közvetett hatása pedig elhanyagolható. Ezzel szemben a szövetségnél úgy vélik, az adók kivetése miatt az ágazat cégeinek évi 20-30 millió forint pluszkiadással kellene számolniuk, amenynyiben csak az ökoadót vetnék ki, a többletköltség vállalkozásonként 10-16 millió forintra rúgna. Az ügyvezető igazgató úgy véli, a cégek többsége ezt a pluszköltséget teljes egészében nem érvényesíti majd az áraiban. Hozzátette, hogy az ágazatban tevékenykedő cégek az elmúlt tíz-tizenkét évben mintegy 35 milliárd forintot fordítottak energiaracionalizáló, a környezetszennyezést is csökkentő beruházásokra. A termékek jó hőszigetelő tulajdonságai és a hosszú élettartam miatt a felhasználás során a környezetterhelés és az energiafelhasználás kisebb mértékű.

A következő években összességében mintegy 50 százalékos csatornadíj-emelésre lehet számítani akkor, ha a kormány bevezeti a tervezett vízterhelési díjat - közölte a Világgazdasággal egy vállalati szakember. Az emelés mértéke eltérő lesz, hiszen ahol van tisztítómű, ott kisebb, ahol nincs, ott nagyobb díjnövekedés várható. (HÉ-NG)