Szervezett árampiac kell
A hazai piacnyitást az első fél évben élénk keresleti oldali fejlemények jellemezték. A hivatal nyilvántartása szerint 2003. augusztusig 45 feljogosított fogyasztó lépett ki a piacra. Ehhez szeptember 1-jén még 6-an csatlakoztak, így a piacon az év második felében 51 feljogosított fogyasztó jelentkezik majd. Ezek összesített felhasználása éves szintre vetítve 5,7 terawattóra lesz, ami az öszszes fogyasztás 18 százaléka - áll a MEH összefoglalójában. A 100 gigawattóra felett fogyasztók esetében gyakorlatilag teljes a piacra lépés aránya, a kisebbeknél lineárisan csökken. A 40-50 gigawattóra fogyasztási nagyság közötti cégek "lógnak ki" a sorból, ebben a körben lényegesen kisebb már a piacra lépési arány. Ezek között azonban magas a több telephelylyel bírók száma - ilyen például a Magyar Posta Rt., a Magyar Cukor Rt., a Ferihegyi repülőtér. Ezen fogyasztók és több jelentős állami közszolgáltató cég (például a MÁV és a BKV) piacra lépését is feltehetően a feljogosítási kormányrendelet telephely-centrikussága gátolja. Mint ismert, egyelőre nincs lehetőség a különböző telephelyek fogyasztásának összevonására s ez alapján a feljogosításra. Az új EU-direktíva szerint azonban jövőre minden nem lakossági fogyasztó számára megnyílik a piac, így ez az akadály elhárul.
A MÁV, a BKV, a posta és a nagy áruházláncok együtt újabb legalább 1,5 terawattóra szabad piaci keresletet jelentenek majd. Egyelőre nem éltek, vagy nem tudtak élni a feljogosítási lehetőségeikkel a helyi önkormányzatok, elsősorban a jogszabályi környezet hiányosságai miatt (mérés/elszámolás kérdésének rendezetlensége). Egyedül a budapesti önkormányzat jelezte, hogy 2004-től kilépne a piacra. A fővárosi éves fogyasztás önmagában meghaladja a 100 gigawattórát.
A MEH értékelése szerint az élénk keresleti viselkedés kialakulásában a közüzemi villamosenergia-árak 2004. február 1-jei, átlagosan 10 százalékos (ezen belül a nagyfogyasztók körében átlagosan 12 százalékos) emelése, a kialakuló importverseny, valamint néhány nagyfogyasztó (BorsodChem, Mal Rt.) gyors piacra lépésének demonstrációs hatása játszotta a döntő szerepet. Az importverseny jelentőségét Kaderják Péter külön is kiemelte tapasztalataik összegzésekor. Az első fél évében az áramimportszaldó a bázisidőszakhoz képest 39 százalékos növekedést mutat, melynek jelentős részét a megélénkült szabadpiaci importtevékenység tette ki. Jelentős lépés, hogy az európai szabályozási fejleményekkel összhangban a Mavir Rt. áprilisban megtartotta az első határkeresztező kapacitásaukciót. A szabadpiaci fogyasztókat ma 11, engedéllyel bíró kereskedő látja el. Úgy tűnik - folytatódik a MEH helyzetértékelése -, a piacnyitás a vizsgált időszakban tényleges költségmegtakarítást ígért és eredményezett is a feljogosított fogyasztóknak. A piacra lépők informálisan 6-12 százalékos áramköltség-megtakarításról számoltak be ahhoz képest, mint ha a jelzett időszakban a közüzemben maradtak volna. A költségoldali versenyképesség-javulás az érintett feldolgozóipari szegmensben éves szinten - durva becslés szerint - 6-10 milliárd forintot jelent számukra.
A piacnyitás sikeres előrehaladását ma a szabadpiaci szegmens kínálati oldalán kialakult, lényegében mesterségesen generált hiány veszélyezteti - hangsúlyozta Kaderják Péter. A hazai villamosenergia-rendszerben ugyanis - a 2003. április 11-én bekövetkezett paksi súlyos üzemzavar ellenére - elegendő kapacitás és megfelelő szintű tartalék áll rendelkezésre az igények kielégítése céljából. A hazai áram-nagykereskedelmi verseny kialakulásának legjelentősebb gátját az MVM és a főbb hazai erőművek, illetve egyes importőrök között a privatizáció során megkötött hosszú távú áramvásárlási szerződések jelentik - az energiahivatal értékelése szerint. E szerződések a hazai és importkapacitások nagy részét közvetlen módon elérhetetlenné teszik a fogyasztók, illetve a kereskedők számára. A becslések szerint az erőművi kapacitások 80, az importkapacitások 40 százaléka hosszú távú szerződésekkel lekötött. Ezért az új jogszabályi környezet a kapacitások fokozatos felszabadításának kényszerét írja elő az MVM közüzemi nagykereskedő számára. A hivatal elnöke emlékeztetett, hogy a paksi üzemzavart megelőzően a szakértők arra számítottak, az MVM Rt. 450-500 megawatt körüli erőművi kapacitást visz árverésre, végül azonban csak 80 megawattot kínált fel eladásra a szabadpiaci szereplők számára. Ez a mennyiség 8 forintos kilowattóránkénti áron kelt el. Az MVM és az energiahivatal között folyamatos az egyeztetés, hogy van-e még szabad, azaz felesleges lekötött kapacitás a közüzemi piacon. A MEH álláspontja szerint van, az MVM szerint azonban nincs.
A hazai árampiac további fejlődése szempontjából a MEH álláspontja szerint szükség van a közüzemi célra lekötött kapacitások felszabadítására. A magántulajdonban álló erőművekkel kötött hosszú távú szerződések újratárgyalásának hiányában elemezni kell Paks szabadpiaci értékesítésének lehetőségét. A kínálat élénkítésének fontos eszköze az import lehetőségének bővítése. Ugyanakkor az energiahivatalban úgy látják, a piac átláthatóbbá tételéhez elengedhetetlenül szükséges volna egy szervezett piac, illetve az energiatőzsde felállítása. Kaderják Péter fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a piacnyitás sem rövid, sem hosszabb távon nem jelent ellátásbiztonsági kockázatot.
