Drága erőmű-selejtezés
Szociálpolitikai megfontolások miatt az elmúlt években nem mehettek végbe azok az áremelések, amelyek lehetővé tették volna a környezetvédelmi moratórium lejártával bezárásra ítélt szenes erőművek és a kapcsolódó szénbányák bezárási és rekultivációs költségeinek az áramárakba történő beépítését - mondja Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség (MBSZ) főtitkára.
A jelenleg működő szenes erőművek közül - a mátrai és vértesi kivételével - a hosszú távú áramvásárlási szerződések hiányában három társaság nem vállalkozott a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó felújításra. Ezen egységeket 2004. december 31-én le kell állítani, vagy más tüzelőanyagra átállítani, a bányák bezárásával együtt..
A pécsi erőműnél a szenes blokkok helyett biomassza- és gáztüzelésre váltanak, ezért a meglévő külszíni fejtéseket kell bezárni, rekultiválni. A Bakonyi Erőmű Rt. inotai és ajkai telephelyén ugyancsak megszűnik a szenes áramtermelés, bár mindkét telephellyel vannak elképzelései a tulajdonos Transelektrónak, viszont a tüzelőanyagot szolgáltató bányaüzemet be kellett/kell zárni. A lyukóbányai bányát pedig a tiszapalkonyai erőmű biomassza-feketeszén tüzelésűre történő átállása miatt kell bezárni. A Vértesi Erőmű Rt. oroszlányi hőerőműve retrofit programjának megvalósítása esetén az erőmű és a hozzá kapcsolódó márkushegyi bánya akár 2014 után is üzemelhet, ugyanakkor a bánhidai hőerőmű szénbázison már nem, így jövőre a mányi bányát is bezárják - tudtuk meg Zoltay Ákostól.
Az MBSZ főtitkára úgy véli, esélye sem volt annak az áramárak alacsonyan tartása miatt, hogy a privatizáció óta eltelt néhány év alatt a tulajdonosok anynyi pénzt halmozzanak fel, amennyi a bezáráshoz kell. Annak ellenére nem, hogy még az 1994-es villamosenergia-törvény szerint az árakba be kellett volna építeni a bezárási költségeket. Ezt indokolja még az is, hogy ezek a szenes erőművek 25-30 évig egyébként is állami tulajdonban álltak, ezért az MBSZ álláspontja szerint elkerülhetetlen az állami szerepvállalás a bezárás és rekultiváció során.
A bezárási és rekultivációs feladatok a privatizációs szerződéseknek megfelelően a tulajdonosokat terhelik - emlékeztet Varró László, a Magyar Energia Hivatal vezető közgazdásza. Ugyanakkor úgy vélte, lehetetlen lett volna a magánosítást követő néhány évben az árakba beépíteni ezeket a költségeket, amikor az áramárak évekig a termelés változó költségeit sem fedezték. Az előzetes becslések szerint több tíz milliárd forintról van szó. Az MBSZ főtitkára jelezte, most készül egy kormány-előterjesztés, ami a széntüzelésű hőerőművek és bányáik bezárásával kapcsolatos állami szerepvállalásra vonatkozik majd.
