Feldolgozott fémcsomagolások

Az eddiginél pontosabb felméréseket tesz lehetővé a fémcsomagolások újrahasznosítására vonatkozóan is, hogy az idei évtől minden érintett vállalkozásnak jelentést kell készítenie a környezetvédelmi felügyelőségek számára arról, milyen mennyiségű hulladék kibocsátásáért felelős, illetve ennek mekkora hányadának reciklálásáról gondoskodott. Ez a legnagyobb változást a fémcsomagolások kapcsán okozhatja, mivel eddig ezen a téren volt a legnehezebb megbecsülni, mekkora a keletkező, illetve az újrahasznosított hulladék tényleges mennyisége. Magyarországon évente mintegy egymillió tonna fémhulladék keletkezik. Ebből kevesebb mint százezer tonna elhasznált csomagolóanyag, ám utólag itt a legnehezebb megállapítani, honnan is származik a hulladék. Éppen ezért a szakemberek azokat a számokat is csak hozzávetőlegesen tudják elfogadni, miszerint a fém csomagolóanyagok mintegy 50-60 százalékát hasznosítják, ezek nagyobbrészt az ipar és a kereskedelem területéről viszszagyűjtött anyagok. A hasznosításról eddig elsősorban az állami támogatásban részesülő programgazda cégek gondoskodtak, ám a rendszer megszüntetésével párhuzamosan, 2004-től ezen a téren is nagyobb szerep juthat a koordináló szervezeteknek.

Egy az Európai Acéllemezcsomagolás-gyártók Szövetsége (APEAL) által elkészített felmérés szerint az elmúlt években az európai országokban is 50-60 százalék között alakult az újrahasznosítás aránya a fémcsomagolások területén. Az élen, több más hulladék kezeléséhez hasonlóan, ezen a téren is a Benelux államok, Németország, Ausztria, Svédország és Svájc áll. Ezekben az államokban a reciklálás aránya 70 és 90 százalék között mozog, igaz, több, náluk elmaradottabb nyugat-európai országban egyelőre jóval 50 százalék alatt van az újrahasznosított fémcsomagolások aránya.