Forráshiány is lassítja a MÁV-ot
Holnapi rendkívüli ülésén foglalkozik a kormány a vasútreformmal. A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is kérdéses, hogy az átalakításhoz szükséges forrásokhoz hozzájuthat-e a MÁV. A vasúttársaság 67 milliárd forintra rúgó hitelét kellene szanálni 2004-ben, s forrást kellene találni a tervezett 11 ezer fős létszámleépítés költségének finanszírozására is.
Holnap részletesen megtárgyalja a kormány a MÁV, illetve a vasúti közlekedés átalakítására vonatkozó terveket. Egyelőre nem tudni, hogy a cég megkap-ja-e szükséges központi forrásokat a problémái kezeléséhez. Ezek nem új keletűek, hiszen a MÁV utóbbi évei a reformtervek kidolgozásának jegyében teltek el, de a pénzügyi korlátok mindig akadályt jelentettek.
A tavalyi kormányváltást követően új vezetés került a vasúttársaság élére is, mely új reformkoncepcióval állt a nyilvánosság elé. A társaságnál az idén januárban négy önálló vasúti szolgáltatási üzletág - pályavasúti, áru- és személyszállítás, vontatás (gépészet) - kezdte meg működését. Udvari László elnök lapunknak nyilatkozva már akkoriban hangsúlyozta, hogy az uniós direktívák figyelembevételével kialakított szervezeti változás a vasútreformnak csak a kezdete. A vasúti pálya kincstári tulajdon, s az azt használók (áru- és személyszállítás) pályahasználati díjat fizetnek majd.
Amennyiben a bevétel nem fedezi a költségeket, úgy a hiányt - a nullszaldós működésig - az államnak kell fedeznie. Hasonló a helyzet a személyszállítási üzletágnál is. Az uniós előírások, ajánlások ugyanakkor a logisztikai központok kivételével határozottan tiltják, hogy az állam a versenyszektorba tartozó gépészeti és áruszállítási üzletágakat támogassa, sőt a részvénytársaságon belül még a keresztfinanszírozás sem lehetséges.
A MÁV-nál azzal számolnak: az átalakítás nagy lépést jelenthet ahhoz, hogy a társaságon belül a gazdálkodás átlátható legyen. A két üzletág támogatása ugyan látszólag többletköltséget jelentene a büdzsének, de hoszszú távon tiszta helyzetet teremtene, jelenleg ugyanis a közvélemény úgy érzi, hogy a MÁV-nak juttatott állami források "feneketlen zsákba kerülnek". A reform célja az is: ne legyen szükség arra, hogy a tetemes veszteséggel működő vasúttársaság állami garanciavállalás mellett vegyen fel hitelt, aminek az adósságtörlesztését később el kell engedni. Félő az is, hogy amennyiben a szükséges működési átalakítások és racionalizálások nem történnek meg - a vasúti pályák szabaddá válása után -, a vasúttársaság az áruszállítás területén jelentős piacokat veszít majd.
Régi probléma a MÁV-nál a veszteségesen működő mellékvonalak ügye. Mint ismeretes, az új közigazgatási törvény megszületéséig jövőre kísérleti jelleggel Vésztő és Balassagyarmat vonzáskörzetében a közlekedési közszolgáltatói feladatokat az önkormányzatok vehetik át, amennyiben az állam is jóváhagyja az elképzeléseket. (HÉ)
