Hasznosítás az élelmiszereknél

Számos vállalkozás próbálkozik újszerű megoldások bevezetésével az élelmiszer-hulladékok feldolgozása céljával. A veszélyes és nem veszélyes állati eredetű hulladékok nagysága az élelmiszeriparban meghaladja az évi 5 millió tonnát. Ennek egy részét az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. üzemei dolgozzák fel, illetve ártalmatlanítják, miután szervezett, illetve részben ad hoc módon kerülnek az anyagok a feldolgozó üzemeibe. Ugyanakkor nagy számban akadnak olyan kisebb vállalkozások, amelyeket hulladékbegyűjtésre és -feldolgozásra alapítottak.

Korábban elsőként vállalkozott a sütőolajok és zsírok begyűjtésére, illetve újrahasznosítására a Biofolter Kft., amely a nyár eleje óta a nagy áruházláncokban előálló lejárt szavatosságú élelmiszerek elszállításával is foglalkozik. Mint Deák György, a törökbálinti cég ügyvezető igazgatója elmondta: a vállalkozás által begyűjtött anyagok egy részét maguk dolgozzák fel: a használt olajokból és zsiradékokból zsír- és szappanport készítenek. Emellett nagyobb mennyiségű élelmiszer-ipari hulladékot az ATEV-hez továbbítanak, amely azután ártalmatlanítja, illetve komposztálja azt.

A Biofilter közbeszerzési pályázat alapján jutott hozzá a honvédségi konyhákban, laktanyák éttermeiben keletkező ételmaradékok szervezett elszállításához. Deák György becslése szerint azonban a mintegy félszáz honvédségi étterem ételmaradéka csak töredéke az országban keletkező, átlagosan évi mintegy 100-110 ezer tonnányi konyhai hulladéknak. A cég két éve alkalmazza az ISO 9001:2000-es minőségirányítási és az ISO 14 001 környezetirányítási rendszert is. A döntően hulladékgazdálkodással foglalkozó cég árbevétele tavaly mintegy 1,4 milliárd forint volt.

Az élő baromfi súlyában számolva az idén mintegy 18 ezer tonna csirkét vágnak le a hernádi Her-Csi-Hús Kft.-nél, amely az ország egyik legnagyobb baromfifeldolgozója. Oláh István ügyvezető igazgató kifejtette: a feldolgozásra behozott alapanyagnak mintegy 20 százaléka, vagyis 3,5-3,6 ezer tonna hulladékként kerül ki a vágóhídról. A fölöslegessé vált részeket az üzem közelében lévő, külön vállalkozásnak számító hulladékfeldolgozóhoz továbbítják. Az anyagból részben hobbiállatok eledelének gyártásához szükséges alkotórészek és szárítmányok készülnek.

A konzervgyártás hulladék anyagai kezelésének sokféle módja alakult ki az elmúlt években. Jellemző, hogy a korábbinál is gondosabb elbánásban részesülnek ezek az anyagok, ám mivel ezek szinte kivétel nélkül biológiai eredetűek, sorsuk nem a "kidobás", hanem a hasznosítás irányába tolódott el. Dr. Ábrahám Tibor, a Kecskeméti Konzervgyár Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy az idén mintegy 70 ezer tonna csemegekukoricát vásároltak és dolgoztak fel. Talán meglepő, hogy ennek a mennyiségnek a kétharmada, mintegy 40-45 ezer tonna az itt hulladéknak számító csuhéj és csutka. A csutkát az arra alkalmas géppel felzúzzák, darálják, míg a csuhéjt hozzákeverik, majd az ebből készült silószerű keveréket mint takarmányt elsősorban a kérődző állatokat tartóknak kilónként 1,5-2,5 forintért eladnak. Az anyag nagyobbik részét az állatokat is tartó beszállítók etetik fel, hasznosítják, kisebb részt a kizárólag állattartással foglalkozóknak adják el. Hasonló a sorsa a zöldborsógyártás mintegy 5000 tonnányi hulladékának, míg kidobásra kizárólag a magas cellulóztartalmú paradicsomhéj kerül.