Hogyan lehet visszavonni a felmondást?
A jogvita felperesének létszámcsökkentés indokával mondtak fel. A felmondólevelet betegállománya alatt, az intézkedés keltét követő napon kapta kézhez. Felgyógyulása után megkereste volt munkáltatóját az elhelyezkedéséhez szükséges iratokért. Ekkor, a korábbival azonos indokkal, de a keresőképtelenség lejártát követő dátummal új felmondást adott ki a cég, mondván, hogy a korábbi intézkedés - a felperes betegsége miatt - felmondási tilalomba ütközött. Az új felmondás állítólag az alkalmazott "tevékeny közreműködésével" készült. Az mégis munkaügyi bírósághoz fordult. Hivatkozott az első felmondás jogszerűtlenségére, és kérte az anyagi jogkövetkezmények megítélését.
A munkaügyi bíróság elutasította keresetét. A tényállásból arra következtetett, hogy a munkáltató a felmondást a dolgozó kezdeményezésére jogszerűen vonta vissza, kérésére egy újabbat adott ki, amit a felperes a perben nem támadott, következésképpen keresetét megalapozatlannak ítélte.
Hasonlóképpen foglalt állást a másodfokú bíróság. Kétségesnek tartotta a felperes érvelését, miszerint nem járult hozzá az első felmondás viszszavonásához.
A dolgozó az LB-től kérte az ügy felülvizsgálatát. Hivatkozott a munka törvénykönyvére, amelynek értelmében cége csakis az ő írásbeli hozzájárulásával vonhatta volna vissza az első felmondást. Ilyen jognyilatkozatot azonban nem tett. Ezért, állította, a munkáltatói intézkedés jogszerűségét a bíróságoknak vizsgálniuk kellett volna.
Az LB alaposnak találta kérelmét. Rámutatott: a munkáltató a felmondást csakis a munkavállaló kifejezett hozzájárulásával vonhatta volna vissza. Az első felmondás a közléssel hatályosult, és a cégnek kötelessége lett volna az iratok kiadása, függetlenül attól, hogy az intézkedés felmondási tilalomba ütközött. Az LB az adatokból nem látta bizonyítottnak, hogy a felperes jóváhagyta a felmondás visszavonását és az újabb kiadását. Okszerűtlennek és életszerűtlennek ítélte az LB azt a következtetést, hogy a dolgozónak érdekében állt az új felmondás, mivel a korábbi alapján is létesíthetett volna munkaviszonyt.
A felülvizsgálatban megállapítást nyert - maga az alperes sem vitatta -, hogy a rendes felmondást a munkavállaló keresőképtelensége alatt közölte. Ezért - szögezte le az LB - az intézkedés felmondási tilalomba ütközött, jogellenes volt, tehát annak anyagi jogkövetkezményei megilletik a felperest. (MKK)
