Kisebb lerakó, több hasznosítás

Újabb szakmai egyeztetéseket kezdtek az Északkelet-Pest megyei települések képviselői a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) Fejlesztési Igazgatóságával arról, miként lehetne megvalósítani a térség közel száz települését érintő, Brüsszel által támogatott hulladékgazdálkodási beruházást, miután már a negyedik településen utasították el, hogy befogadják a projekt központi létesítményeként felépítendő hulladéklerakót. Püspökszilágy, Sződ és Kosd mint lehetséges helyszínek kiesését követően legutóbb, október 5-én Kartalon tartottak helyi referendumot a kérdésben, ahol a többség ismét nemet mondott a beruházásra.

A tisztázandó pontok közé tartozik, hogy egy újabb helyszín kiválasztása esetén a projekt kezdeményezőinek - az eddigi viszonylag kisebb módosítások helyett - várhatóan több lényeges ponton is át kell majd írni a beruházás terveit. A KVM javaslata szerint a projektet kezdeményező térségi önkormányzati társulásnak érdemes lenne úgy átalakítani a terveket, hogy a jobb elfogadtatás érdekében egy viszonylag kisebb központi lerakó épüljön fel, s próbálják meg a térség peremén jelenleg is meglévő lerakókat is bevonni a regionális rendszerbe.

Donáth Béla, a fejlesztési igazgatóság vezetője szerint elsősorban önkormányzati lerakók bevonása jöhet szóba, mivel a Brüsszellel megkötött támogatási megállapodásban is önkormányzati többségi tulajdonában lévő létesítmény szerepelt. A zöldtárca szerint érdemes lenne az eredeti tervekhez képest jobban belevenni a projektbe a lakossági szelektív hulladékgyűjtés kiépítését s a hasznosítható hulladékok feldolgozását.

Kérdéses, hogy az EU budapesti delegációja elfogadhatónak tartja-e majd, hogy ilyen mértékben módosítják az eredeti terveket, amelyek támogatására Brüsszel 2002 őszén kötelezettséget vállalt. Az uniós delegáció eddigi tájékoztatásából az derült ki, hogy egy új lerakó megépítését vagy egy meglévő létesítmény korszerűsítését és bővítését mindenképpen tartalmaznia kell a projektnek. Mindenesetre az újabb tervmódosításokról csak azután kezdődnek meg az egyeztetések az uniós delegációval, hogy sikerül olyan települést találni, amely szakmai és pénzügyi szempontból is elfogadható, továbbá a helyi lakosság is elfogadja a hulladéklerakó építését.

Lehetséges helyszínként továbbra is több település jöhet szóba, így Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter arról számolt be, hogy a kartali népszavazást követően újabb hat település jelezte, helyt adna a beruházásnak. Legközelebb november közepén, a Nógrád megyei Keszegen tartanak népszavazást arról, hogy befogadja-e a község a központi lerakót.

A legnagyobb problémát az okozza, hogy a végleges helyszín hiányában nem lehet megkezdeni a kiviteli tervek és tenderek előkészítését. Márpedig Brüsszel a támogatás megítélésekor szigorú határidőket szabott meg. Eszerint legkésőbb 2004. november elejére be kell mutatni a beruházás megkezdéséről szóló kivitelezői szerződéseket, különben elveszhet az ISPA-pénz. A kivitelezői szerződések bemutatására ugyan még egy teljes év van, ám a szakértők úgy vélik: amennyiben egy-két hónapon belül nem sikerül végleges helyszínt találni a központi lerakónak, végképp tarthatatlanná válik a határidőre vonatkozó brüszszeli elvárás, s csak az uniós tisztviselőkön fog múlni, meddig hajlandók elmenni a támogatás visszavonása előtt.