Könyvajánló
Emelkednek-e a bérek az EU-csatlakozás következtében? A sokakat érdeklő kérdésre a szakirodalomban publikálók válasza egyelőre meglehetősen megosztott - írja Fóti Klára, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének (VKI) tudományos főmunkatársa a KJK-Kerszöv gondozásában megjelent, EU-kaleidoszkóp című tanulmánykötetben.
Készült ugyan olyan elemzés, amely a bérek felzárkózásának irányába mutat, látni kell azonban, hogy ennek megvalósulásához túl sok kedvező fejlemény egyidejű megvalósulására volna szükség (tartósan magas működőtőke-beáramlás, termelékenységnövekedés, emelkedő tőkeintenzitás s természetesen állandó stabil növekedés) - véli a kutató. Szerinte reálisabb az a feltételezés, miszerint a következő húsz évben expanzív, a termelékenység növekedésével szorosan lépést tartó bérpolitika mellett is csak mintegy 15 százalékot tud behozni a magyar gazdaság az EU-átlagtól való mai 70 százalékos lemaradásából.
Hasonlóan pesszimista hangvétel jellemzi a kötet több más tanulmányát is, ám emögött a szerzők alapos elemzőmunkája húzódik meg. Nagy Katalin (a Kopint-Datorg Konjunktúra Kutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója) a szociális és gazdasági kohézió magyarországi nehézségeit elemzi, Ferkelt Balázs (a Budapesti Gazdasági Főiskola Európa-tanulmányi Központjának koordinátora) a magyarországi euróbevezetés kapcsán a felzárkózó hazai gazdaság sérülékenységére hívja fel a figyelmet, a kötetet szerkesztő Rácz Margit (VKI kutatási igazgató) pedig arra a következtetésre jut, hogy a magyar gazdaság inflációérzékenysége "nem tűnik középtávon túl megnyugtatónak". A kaleidoszkóp meghatározás mégis indokolt, tekintettel a figyelmes olvasó számára a szerzők közt megfigyelhető véleménykülönbségekre (hiszen az ismert poén szerint két közgazdász ritkán gondolja ugyanazt).
A kötet további erénye, hogy a német és magyar szerzők elemzéseit mindkét nyelven közzéteszi, lehetővé téve a német közgazdasági és uniós szaknyelv megismerését a magyar olvasók számára. Kár azonban, hogy például Martin Seidel professzor egyébként kitűnő összegzésének élvezetét az EU működésének reformra szoruló területeiről olyan fordítói bakikkal sikerült megnehezíteni, mint a Kommissar "megbízottként" való ferdítése az Európai Bizottság esetében, amit a legnagyobb jóindulattal is csupán merész szaknyelvi újításnak titulálhatunk (természetesen bizottsági tagról, biztosról van szó, bármelyik helyes lett volna a kettőből). (UGy)
