Koordináló szervezetek a hasznosítás szervezésére

Már több mint fél tucat koordináló szervezet tevékenykedik a magyarországi hulladékhasznosítás területén, amelynek fogalmát a hazai jogszabályok az idén januártól vezették be. A rendszer lényege: azon hulladékok esetén, amelyekre kötelező újrahasznosítási arányokat írtak elő, a cégek kötelezettségüket átháríthatják az erre a célra létrehozott közhasznú szervezetekre. Ezért úgynevezett licencdíjat fizetnek a kht.-knak, amelyek ebből a begyűjtést és az előírt hasznosítási kötelezettséget is teljesítik. A kötelezett cégek a hasznosítás - koordináló szervezet megbízása útján történő - megoldásával mentesülnek az általuk kibocsátott áruk után kivetett termékdíj fizetése alól, amely jelenleg magasabb, mint a licencdíj.

Már a félezret is meghaladja a csomagolóanyagok újrahasznosításának megszervezésére alakult Öko-Pannon Kht. szerződéses partnereinek száma. A legszélesebb ügyfélkörrel rendelkező kht.-t már 1996-ban létrehozták, míg hivatalosan január 1-je óta működik koordináló szervezetként. Az országban évente mintegy 780 ezer tonna csomagolási anyag válik hulladékká, amelynek az Öko-Pannon szerződött partnerei nagyjából felét fedik le. Az idén a csomagolási anyagok 40 százalékát kell hasznosítani, s ezt a szervezet teljesítette: az első fél évben partnerei kibocsátása 43 százalékának feldolgozásáról gondoskodott. A begyűjtés nagy része az ipar és a kereskedelem területén folyik, ám a közhasznú szervezet egyre több önkormányzattal is szerződést köt. Így az elkövetkező években a hasznosított mennyiségen belül várhatóan növekedni fog a lakossági szelektív gyűjtésből származó anyagok aránya is. Viszkei György, az Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója elmondta: arra számítanak, hogy év végére szerződéses partnereik száma meghaladja a 700-at, s a közreműködésükkel üzemeltetett települési szelektív hulladékgyűjtés 900 ezer-egymillió lakosra fog kiterjedni.

Ugyancsak a csomagolási anyagok hasznosításának szervezésére alakult meg az Öko-Pack Kht., amely július 1-jei hatállyal kapta meg a koordináló-szervezeti minősítést. Az alapítók között ipari nagyvállalatok, újrahasznosító és begyűjtőcégek, valamint önkormányzati közszolgáltató vállalatok szerepelnek, emellett a kht. 70 céggel áll szerződéses viszonyban, és további 20-30 céggel folytat előkészítő tárgyalásokat. Hartay Mihály, a szervezet ügyvezető igazgatója kifejtette: év végére száz fölé szeretnék emelni szerződéses partnereik számát. Így a jelenlegi 20 ezerről 25 és 35 ezer tonna közé emelkedik az a hulladékmennyiség, amelynek meghatározott arányú feldolgozásáról gondoskodniuk kell. Az Öko-Pack egyelőre a kereskedelmi és az ipari begyűjtés szervezésében vesz részt, ám a jövőben a lakossági szelektív hulladékgyűjtés területén is meg kívánnak jelenni. A szervezet több önkormányzattal felvette a kapcsolatot, közülük Székesfehérvárral folynak a legelőrehaladottabb tárgyalások.

A növényvédőszer-csomagolás begyűjtésének és hasznosításának megszervezésére alakult meg a Cseber Kht. Magyarországon mintegy 30 hazai és külföldi gyártó tevékenykedik a növényvédő szerek piacán, amelyek együttesen évi ezer tonna növényvédő szerrel szennyezett csomagolás kibocsátásáért felelősek. Közülük, két cég kivételével, már valamennyi vállalat csatlakozott a Cseberhez, amelyet június 1-jei hatállyal vettek nyilvántartásba koordináló szervezetként. A többi csomagolástól eltér a begyűjtés: itt nem keresik fel a termékek végfelhasználóit, hanem meghatározott helyeken: a növényvédőszer-nagykereskedések telephelyein ingyenes visszavételi lehetőséget biztosítanak a szeptembertől novemberig tartó begyűjtési akció keretében. Lantos Péter, a szervezet vezetője elmondta: a jogszabályok az idén 40 százalékos hasznosítási kötelezettséget írtak elő, ám a kht. úgy állapította meg licencdíjait, hogy abból 100-120 millió forint értékben az országban korábban felhalmozott csomagolásból - az állam helyett - további 300-400 tonna ártalmatlanítását finanszírozni tudják. Bár a jogszabályok a megfelelően tisztított növényvédő szeres csomagolásokat bizonyos szempontból kiemelik a veszélyes hulladékok közül, a régi hulladékok gyűjtése miatt, biztonsági okokból, egyelőre csak az égetés jöhet szóba ártalmatlanításként.

A hulladékká vált gumiabroncsok gyűjtésének és hasznosításának megszervezésére hozták létre az Öko-Gum Kht.-t. Bár a nyilvántartásba vétel még nem fejeződött be, a szervezet már több mint egy éve elkezdett a hulladékfeldolgozás szervezésével foglalkozni. Az Öko-Gum Kht.-nak nyolc alapító tagja van, emellett mintegy két tucat, hasznosításra kötelezett vállalattal: gumiabroncs-kereskedővel és gépjárműimportőrrel állnak szerződéses viszonyban. "Jelenleg a Magyarországon keletkező évi 40-45 ezer tonna gumiabroncs-kibocsátás nagyjából 40 százalékát fedjük le, s ezt az arányt jövőre 60 százalékra szeretnénk emelni" - fogalmazott Gerencsér Miklós. Az Öko-Gum Kht. vezetője szerint így az idei 19 ezer tonnát követően jövőre 30 ezer tonna hulladék hasznosításáról gondoskodnának. A gumiabroncsok hasznosítási kötelezettsége az idei 60-ról jövőre 70 százalékra emelkedik, ezen belül az anyagában történő hasznosítást 20-ról legalább 40 százalékra kell emelni.

Többféle hulladéktípus hasznosításával foglalkozik az Öko-Ferr Kht., amelynek létrehozását eredetileg a Dunaferr vállalatcsoportnál keletkező különféle (csomagolási, kohászati stb.) hulladékok hasznosításának megoldására kezdeményezték. "A cégcsoport tagjai együttesen évi 100 millió forint feletti összeget fizetnek be termékdíjként, ezért indokoltnak tűnt, hogy saját megoldást dolgozzunk ki az itt keletkező hulladékok hasznosításának megoldására, s ezzel költségeink csökkentésére" - közölte Mányi István. Az Öko-Ferr Kht. ügyvezetője elmondta: szervezetük más kötelezettek, illetve hasznosítók irányába is nyitni kíván. A kht. jelenleg 10-12 céggel folytat előkészítő egyeztetéseket. Emellett tárgyalások folynak Dunaújváros önkormányzatával is, s megállapodás esetén az Öko-Ferr Kht. a lakossági szelektív hulladékgyűjtés bevezetésében is közreműködne a városban.