Ökoadók felé módosuló adózás
Hosszú távon csak azokat a gazdálkodószervezeteket sújtják a környezetterhelési díjak, amelyek nem hajtanak végre a környezetterhelés csökkentését célzó beruházásokat - reagáltak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) képviselői a levegő-, víz- és talajterhelési díjak bevezetéséről szóló törvénytervezetek múlt héten megkezdett országgyűlési vitája során elhangzott kifogásokra. Persányi Miklós, a tárca vezetője egy múlt pénteki sajtóbeszélgetésen kifejtette: a levegőterhelési díj a nagy légszennyező vállalatokat érintené, ám jövőre csak a díj 40 százalékát kellene befizetni, s ez öt év alatt fokozatosan futna fel 100 százalékra, hogy elegendő időt hagyjanak a kibocsátás csökkentését célzó beruházásokra.
Hasonló a helyzet a vízterhelési díjak esetén, amely elsősorban azokat a csatornázási vállalatokat sújthatja nagyobb mértékben, amelyek megfelelő tisztítás nélkül bocsátják ki szennyvizüket a környezetbe. Ezeknél, így Budapesten, elképzelhető, hogy 20-25 százalékkal felemelik a csatornázási díjakat, ám a vízterhelési díj összege a környezetterhelés visszafogásával arányosan csökkenthető, míg a tisztításról már gondoskodó szervezeteknek nem kell lényeges pluszkiadásokra számítani.
A talajterhelési díjakat csak 2005-től vezetnék be. Az önkormányzatok bevételeit gyarapító díjat azoknak kell majd fizetni, akik annak ellenére nem kapcsolódtak eddig rá a csatornahálózatra, hogy erre lehetőségük lett volna. A települések egy része ezt már korábban is kezdeményezte, s többen azt javasolják, hogy a talajterhelési díjat ugyancsak 2004-től vezessék be.
A terheléssel arányosan növekvő díjak önmagukban is viszszatartó erőt jelentenek a környezetszennyezéssel szemben - hangsúlyozta Persányi Miklós arra reagálva, hogy a bevételeket miért nem forgatják vissza automatikusan a környezetvédelemre. A KVM képviselői egyúttal visszautasították, hogy további kedvezményeket tegyenek lehetővé a gazdálkodószervezeteknek, azzal indokolva, hogy a korszerű technológiát alkalmazó cégeket csak kismértékben érintik a díjak, míg a szennyező vállalatok számára az ötéves átmeneti időnek elegendőnek kell lennie a szükséges átalakításokra.
Persányi Miklós szerint az adórendszeren belül további strukturális átalakításokat fognak szorgalmazni, hogy az adóbevételeken belül mind nagyobb arányt képviseljenek az ökoadó jellegű terhekből származó öszszegek, amellyel párhuzamosan a többi adót fokozatosan csökkenteni lehetne. A 2004-es költségvetés tervezete a környezetterhelési díjakból 14 milliárd forintos bevétellel kalkulál, s jövőre a közvetlenül a környezetvédelemhez kapcsolódó adóbevételek a GDP 0,3-0,4 százalékát tehetik ki.
