Újabb rendeletek a hulladékgazdálkodás területén
A kiselejtezett gépjárművek és az elektronikai berendezések kapcsán is konkrét hasznosítási kötelezettséget határoznának meg a forgalmazók számára - egyebek között - a hulladékgazdálkodási törvény még készülőben lévő végrehajtási rendeletei. A 2000-ben elfogadott hulladékgazdálkodási törvény keretjellegű jogszabály, amelynek előírásait rendeletekkel pontosítják. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) tervei szerint még az év vége előtt kihirdethetik a hulladékok importjáról és exportjáról szóló kormányrendeletet. A jogszabály tervezetét a környezetvédelmi tárca már hónapokkal korábban elkészítette, ám elfogadását eddig hátráltatta annak tisztázása, pontosan milyen következményekkel jár a jogszabály hatályosítása annak tükrében, hogy Magyarország 2005-ig átmeneti mentességet kapott az Európai Unió veszélyes hulladékok égetésére vonatkozó előírásai alól. Mindenesetre a tervek szerint év végéig kihirdetik a rendeletet.
Több minisztériumi rendelet is kiadásra vár, így a kiselejtezett gépjárművekről szóló várhatóan szintén még az év vége előtt megjelenik. A jogszabály az EU roncsautók kezelésére vonatkozó direktíváját ülteti át a hazai jogba, igaz, ezt csak 2004. május 1-jére kellene megtenni Magyarországnak. Az uniós országoknak 2002 tavaszára kellett az előírásokat nemzeti jogrendjükbe illeszteni, ám ezt a tagállamok jelentős része sem teljesítette egyelőre. A tervek szerint a gépjárművek forgalmazóinak piaci alapon kell majd a bontást és a hasznosítást megszervezni, s ennek kapcsán az érintetteknek gondoskodni kell a megfelelő begyűjtő- és feldolgozóhálózat létrehozásáról. Emellett egyes súlyosan környezetszennyező anyagok, például a króm használatát teljesen ki kell vonni a gyártásból.
A KVM szerint a gyártókban és a bontókban megvan a hajlandóság a hasznosítás megszervezésére, ám több nyitott kérdés van még. Ezek közé tartozik, hogy kire hárítsák az országba 2002 előtt magánimport útján behozott gépjárművek feldolgozását, illetve ki fizesse ki a használatból kivont kétütemű járművek hasznosításának költségeit. Annak érdekében, hogy a jövőben ne hagyják tömegesen az utak mentén a roncsautókat, a KVM - több tárcával egyeztetve - szeretné elérni, hogy hivatalosan csak akkor lehessen kivonni a forgalomból a gépkocsikat, ha a tulajdonosok egy a hasznosítói hálózathoz tartozó bontóból kapott igazolást mutatnak be arról, hogy megfelelő helyen adták le járművüket. A tulajdonos a kötelező biztosítás fizetése alól is csak így mentesülhetne.
Az elektronikai berendezésekre vonatkozó jogszabályokat az EU jelenlegi és jövőre csatlakozó tagállamainak 2004 augusztusára kell elkészítenie. A tervek szerint jövő évre Magyarországon is elkészítenék a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezések (HEEB) kezelésére vonatkozó jogszabályt, amelynek alapján 2005 augusztusára a begyűjtő- és hasznosítórendszert is létrehoznák a gyártói felelősség elvére építve. Az érintett vállalatok koordináló szervezeteket alapíthatnak majd a begyűjtés és a feldolgozás megszervezésére, míg a nem teljesítő vállalatokat hulladékgazdálkodási bírsággal vagy termékdíjjal sújtanák. Az EU 2006-ra lakosonként 4 kilogramm feldolgozást ír elő évente, kategóriától függően 50-80 százalékos hasznosítási kötelezettséggel. A mennyiségi előírás alól Magyarország várhatóan 2008-ig szóló átmeneti mentességet kér majd, a hazai alacsonyabb hulladékmennyiség miatt. Magyarországon évente jelenleg mintegy 40 ezer tonna hulladék keletkezik a leselejtezett elektronikai eszközökből, ám ebből alig 3-4 ezer tonnát hasznosítanak.
Még komoly vitákat válthat ki a betétdíjas szabályozás januárra tervezett bevezetése a vállalati szféra fenntartásai következtében. A KVM a közelmúltban több változatot is megvizsgált: a legenyhébb szabályozás csupán visszavételi kötelezettséget írna elő a forgalmazók számára, míg a legszigorúbb variáció az egyes termékcsoportok esetén konkrétan meghatározná, milyen minimális arányban kell ezeket újratölthető csomagolásban árusítani. Nemteljesítés esetén a lehetséges szankciók között szerepelne a kötelező betétdíj kiszabása a nem visszaváltható csomagolások után is. A szabályozás várhatóan a sörökre, a borokra, az égetett szeszes italokra, az ásványvizekre, a szénsavas üdítőkre, valamint a szénsavmentes szörpökre terjed majd ki.
A hulladékok komposztálásáról szóló rendelet a tervek szerint ugyancsak még az év vége előtt megjelenik. Ennek célja, hogy a lerakott szeméten belül 2014-ig lényegesen csökkenjen a biológiailag lebomló anyagok aránya, ami elsősorban komposztálással érhető el. A letéti díjról, valamint a biztosítékadási kötelezettségről szóló jogszabályok elkészítésének időpontja egyelőre bizonytalan.
A hulladékgazdálkodási törvény hatálybalépése óta a kormány tíz végrehajtási rendelet elfogadásáról határozott. Ezek: a veszélyes hulladékok és a települési hulladékok kezeléséről, a hulladékgazdálkodási tervek tartalmi követelményeiről, a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásáról, a csomagolási hulladékokról, a települési jegyzők hulladékgazdálkodási feladatairól, a hulladékkezelő közszolgáltató kiválasztásáról, valamint a szennyvizek kezeléséről és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásáról szólók. A települési közszolgáltatás díjának megállapításáról szóló kormányrendeletet várhatóan módosítani fogják, hogy a települési közszolgáltatási díjat ne az elszállított hulladék térfogata, hanem a tényleges mennyisége alapján állapítsák meg a jövőben. A kormány legutóbb, múlt héten a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről szóló rendeletet fogadta el; ennek értelmében januártól egy információs rendszert hoznak létre, amelynek révén ellenőrizhető lesz a hulladékok útja és összetétele, ami segítséget nyújthat a hulladékgazdálkodás tervezésében. (NIG)
