A nyugat-európai országokon belüli építési piaci mozgástér 2003-2005 között igencsak beszűkül. Emiatt fokozódó érdeklődés várható Kelet-Európa iránt, miközben a piaci terjeszkedés folytatódik - mondta lapunknak Gáspár Anna, a Build & Econ cégvezetője. Ahhoz, hogy ezt az építési kapacitást jól fogadják ezek az országok, s ezzel valóban fellendülhessen az ingatlanpiac, sokkal gyorsabban kellene alkalmazkodni a nyugat-európai, benne az uniós követelményekhez.
Az uniós csatlakozást követően a hazai építőipari társaságoknak számítaniuk kell arra, hogy a piacon - mely várhatóan nem lesz nagyobb - megjelennek majd azok a nyugat-európai vállalkozások is, melyek eddig még nem alapítottak itt céget - mondta lapunk érdeklődésére Böröczffy István, az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetségnek (ÉVOSZ) alelnöke. Hozzátette: várható, hogy a külföldiek a nagyobb építőipari tendereken indulnak majd, így a még magyar kézben lévő építőipari cégeknek jelenthetnek tőkeerős konkurenciát. Kevésbé kell tartaniuk a külhoni vállalkozók megjelenésétől a kis- és középvállalkozásoknak, sőt az e körbe tartozó cégek számíthatnak arra is, hogy a külföldiek alvállalkozóként alkalmazzák majd őket. Valószínűsíthető ugyanis, hogy a nyugat-európai cégek a szükséges tőkét és műszaki vezetést hozzák magukkal, míg munkaerőt itt szerződtetnek. Az ÉVOSZ-ban egyelőre nem tudják, hogy a magyar cégek számíthatnak-e majd kedvezőbb elbírálásra.
Aki akart, már eljött a magyar piacra. Már most is elég sok hazai és külföldi fejlesztő van jelen a kereskedelmi, az ipari és a lakáspiacon, s ezek természetes versenyelőnyben vannak az új piacra lépőkkel szemben - vélekedett az izraeli Ehud Amir, a több, nagyobb lakásprojektet irányító Autóker Holding Rt. elnök-vezérigazgatja. Mindamellett a vezető úgy látja, hogy a befektetési alapok és más befektetők szívesen vásárolnak majd befejezett projekteket.
Borics Zoltán, a Mareco Ingatlan Rt. vezérigazgatója az izraeli szakemberrel ért egyet, és hangsúlyozta: csak akkor jöhetnek nagy kivitelezők, ha valamilyen nagy nemzeti program indul, például a lakótelepek felújítására, illetve ha önállóan megvesznek egy hatalmas területet és ott mondjuk nagy lakóprojekttel jelennek meg.
A jövő májusban az EU-hoz csatlakozó államok már több mint tíz éve jelentenek növekedési, terjeszkedési lehetőséget Nyugat-Európának. Oroszország, Románia, Délkelet-Európa további bővülést jelent, de most már a közép-európai országok számára is - fűzte hozzá a szakértő.
Az EU-hoz csatlakozó államok e fokozódó nyomás mellett már 2003-ban rendkívüli feladatokkal szembesülnek: a leendő tagokra gyorsított ütemű felkészülés vár. Erre kevesebb mint egy év áll rendelkezésre az uniós tagság elnyeréséig. Jövő év januárjától Közép- és Kelet-Európa közbeszerzései nyitottakká válnak; a versenyhelyzet fokozódik; újra kell értékelni a versenyképesség, az együttműködés, a piacvédelem kérdéseit, erősíteni szükséges a szakmai érdekképviseleteket, a mérnöki szolgáltatásokat (tervezés, projektmenedzsment) be kell kapcsolni a nemzetközi munkamegosztásba.
Az infrastrukturális elmaradottság felszámolása érdekében feszített teljesítményt kell nyújtani, egyre bonyolultabb projektfinanszírozási (pl. PPP) körülmények között. Mindez a globális, az európai és a hazai nyomott makrogazdasági környezetben megy végbe. A viszonylag új tagállamnak számító Spanyolország építőipara a csatlakozás után négy-öt évvel jelentősen - közel 30 százalékkal - fellendült. Ám ez a jelentős növekedés kedvező makrogazdasági feltételek között valósult meg 1987-1992-ben.
Az építési vállalkozók mindamellett a külső költségek további növekedésére számítanak. A GKI Gazdaságkutató Rt. és a Wallis Ingatlan Rt. néhány hete nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a piaci szereplők az inflációt kissé meghaladó kiadásokkal számolnak 2004. május-júniusáig. Az építőanyagok, a munkaerő és az építési-szerelési tevékenység költségeinél legalább hatszázalékos emelkedést vetítenek előre. Ettől kissé elmaradhatnak majd a tervezési és projektmenedzseri díjak, két-három százalékkal.
Az európai építési szektor 2003-ban is lényegében stagnál (+0,2 százalék). Kismértékű növekedés lehet 2004-ben (+0,6 százalék), majd valamivel nagyobb (+1,8 százalék) várható 2005-ben. A legfrissebb prognózisok mind a lakásépítésben, mind a nem lakás célú magasépítésben csökkenő keresletre utalnak. A már korábban a lakáspiacon bekövetkezett csökkenés mellett a globális recesszióra a leggyorsabban az ipari beruházások reagáltak, leállással. Ezt némileg enyhíti a mélyépítés területén tapasztalható 3,2 százalékos növekedés, amely évek óta sokkal kiegyenlítettebb állapotot mutat, nagyrészt a jelentős kormányzati, önkormányzati és egyéb közületi beruházások következményeként. Térségünk összteljesítményére a lengyel építőipari recesszió nyomja rá a bélyegét. Ugyanakkor 2004-től a nyugatinál sokkal dinamikusabb növekedést várnak, mindenekelőtt az EU-csatlakozás eredményeképpen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.