Úton egy erős középbanki státus felé

>> A hazai banki élet jelenleg két eseménytől hangos, az egyik a K&H-botrány, a másik a bankprivatizáció utolsó hulláma. Véleménye szerint a K&H-botránynak volt valami hatása a bankszektorra?



- Egy botrány soha nem jó, hiszen - bár közhelynek hangzik - a bankok az ügyfelek bizalmából élnek. Általánosságokra azonban nem lehet mindebből következtetni, mivel itt egy közönséges bűncselekményről van szó, ami a világ bármely pontján előfordulhat. Egy idő után lekerül majd ez a történet is a napirendről. A magyar bankrendszer pedig változatlanul stabilnak tekinthető, ráadásul kimagasló eredményességet produkál. Nyilván lehet a botránynak némi hatása olyan értelemben, hogy egyes ügyfelek megmozdulnak, ám ennek mértéke szerintem elhanyagolható. Főként, mert az ügyfeleket szinte kizárólag bizalmi kapcsolaton alapuló, jó minőségű kiszolgálással és megfelelő kondíciókkal lehet megnyerni.



>> Ha már az ügyfélszerzésnél tartunk, miért nem szálltak be a Konzumbankért folyó versenybe?



- A Volksbank megvizsgálta a lehetőséget, és úgy döntöttünk, hogy nem adjuk be pályázatunkat. Ebben két dolog játszott szerepet: az erős árverseny, illetve hogy a szinergiahatások nem jeleztek olyan perspektívát, ami vonzóvá tette volna a bankot. Ha a Postabankért fizetett 101 milliárd forintból indulok ki, akkor azt kell mondanom, nem most van az a pillanat, amikor feltétlenül bankot kell venni. A pénzintézet nagyon komoly áron kelt el, ezt követően pedig a befektető vélhetően többször is meggondolja, hajlandó-e a korábban kalkuláltnál mélyebben belenyúlni a zsebébe.



>> Miután a Volksbank úgy döntött, nem érdekli a Konzumbank, mi a B terv?

- Amikor egy bank a növekedési pályát választja, akkor minden egyes lehetőséget meg kell vizsgálnia. Eddig sem "tétlenkedtünk" azonban akvizíció terén, hiszen a BNP Paribas két fiókját is átvettük az idén. S nem csupán a Konzumbankot vettük górcső alá, hanem egyéb lehetőségeket is vizsgáltunk, ami egyáltalán nincs a rivaldafényben. Gondolok itt egyes bankfiókok, s azok portfólióinak átvételére, ám ezekről egyelőre még nem szeretnék részleteket említeni. A 134 milliárd forintos mérlegfőösszegünkkel nem vagyunk rákényszerítve arra, hogy súlypontilag akvizíció útján növekedjünk. Eddig is a banki átlag feletti növekedést tudtunk produkálni, s terveink szerint ez a jövőben sem lesz másként.



>> A kisebb akvizíciók mellett tehát marad az erőteljes organikus fejlődés?



- Folytatjuk a fiókhálózat bővítését, rövid távon még négyet szeretnénk nyitni, de a stratégiai együttműködésre is jelentős hangsúlyt fordítunk. A konszernen belül a lízingcégben, illetve a biztosítókban rejlő szinergiát is kihasználjuk, azaz univerzális bankcsoportként kívánunk fellépni, elsősorban a szó gazdasági, s nem jogi értelmében. A saját bankcsoportunkon túlra is tekintünk, például a Fundamenta-Lakáskassza lakás-takarékpénztárral közös termékek is szerepelnek a palettánkon, s nagy hangsúlyt helyezünk a gazdasági kamarákkal, érdekképviseletekkel való együttműködésre. A stratégiánk nem változik: a kis- és középvállalati szektorra és a hozzájuk tartozó családi háztartásokra, valamint a kiemelt magánügyfélkörre koncentrálunk.



>> A Volksbank jelenleg hány százalékos szeletet hasít ki a kkv-szektorból?



- Ha azt számoljuk, hogy a magyar piacon 300 ezerre tehető a gazdaságilag aktív, bankképes cégek piaca, akkor 5-6 százalékra teszem jelenlegi piaci részesedésünket. Ám ha a kisvállalkozókra szűkítem a kört, akkor ez a szám nagyobb. Rövid távon a 10 százalékos piaci szeletet elérhetőnek tartom a kkv-szektorban. Hogy ezzel most hányadikok lennénk a sorrendben? Úgy vélem, nehéz egy rangsort felállítani, hiszen minden attól függ, milyen szemszögből nézzük a piacot. Abban mindenesetre elsők voltunk és vagyunk is, hogy kifejezetten ennek az ügyfélkörnek a kiszolgálására alakult a Volksbank 10 évvel ezelőtt, s nem egy nagyobb pénzintézet kiegészítő üzletágaként foglalkozik velük. Anyacégünk, az Österreichische Volksbanken AG ebben a szektorban már több mint 100 éves múltra tekint vissza.



>> Nem tartanak attól, hogy az éleződő verseny miatt mégsem sikerül teljesíteni a piacszerzésre irányuló terveiket?



- Kedvező üzenetnek tartom, hogy egyre több bank közli: célüzletággá vált számukra ez a terület, s a szereplőknek értelemszerűen versenyben kell megméretniük magukat. A vállalkozások az elmúlt években meglehetősen elhanyagolt területnek számítottak, már ami a bankok figyelmét illeti, s ez a szolgáltatások színvonalában, a termékválasztékban is megmutatkozott. Jelenleg korántsem telített a piac, az igények még mindig jóval meghaladják a kínálatot, ugyanakkor a verseny erősödése jótékonyan hat a vállalkozói szektor kiszolgálására, a kondíciókra is.



>> A kkv-szektor előtérbe helyezése kifizetődő-e? A rossz hitelállomány drasztikus növekedésétől nem érzik fenyegetve magukat?



- Számottevően nőttek a kihelyezéseink, ám a minősített hitelállomány nem követte ennek a növekedési ütemét. Ez a tendencia pedig már lehetővé teszi a szektor finanszírozhatóságát. A vállalkozások kockázata lényegesen jobb, mint 4-5 évvel ezelőtt, s erre több piaci szereplő csak most ébredt rá. Az elmúlt években a kis cégek megtanulták, hogyan állják meg helyüket a változó környezetben. Ehhez idő kellett. Mint ahogy ahhoz is idő kell majd, hogy az EU-csatlakozást követően is meg tudjanak felelni a piaci követelményeknek, felmérjék lehetőségeiket, a pályáztatási rendszert. A bankokon is múlik, hogyan tudják ebben segíteni őket.



>> A külföldi források valóban eljutnak a kkv-szektorhoz?



- Az EBRD-vel egy éve kötött 10 millió eurós megállapodásunkat teljes egészében kihasználták a vállalkozások. S mivel ez a pénzügyi szervezet 30 millió forintban maximálta a hitelösszeget, a pénz zöme valóban a kisvállalkozásokhoz került. Az is biztató, hogy a tapasztalatok szerint a bedőlés aránya minimális. Ezt a konstrukciót további 5 millió euróval emeljük.



>> Említette, hogy a minősített hitelállomány növekedése nem követte a kihelyezések ütemét. Nem tart attól, hogy az EU-csatlakozással ez változhat?



- Meglehetősen vegyes a portfólió-összetételünk, ám igyekeztünk olyanokat összeválogatni, amelyek valamilyen hozzáadott értéket tudtak teremteni. Úgy látom, azokon a területeken várható a verseny erősödése, ahol a vámmal terhelt termékek szabadon jöhetnek majd be az országba. Idetartoznak az élelmiszer-ipari és mezőgazdasági cégek, amelyeknél folyamatosan nézzük majd, hogyan zajlik a felkészülés.



>> Másik kitűzött céljuk a lakossági ügyfélkör bővítése. A Postabank megvételével talán megoldódhatott volna ez a terv.



- Nem minden a bank nagysága. Másrészt nem illeszkedik a stratégiánkba egy postabanki értelemben vett széles retail banking tevékenység. Egy erős középbankká szeretnénk válni, s ehhez egy 200 milliárd forintos mérlegfőösszeg az ideális méret. Ha ennél lényegesen nagyobbak lennénk, nem tudnánk megfelelő személyes kapcsolatban állni az ügyfelekkel, akik pedig ezt igénylik. Az értékesítési csatornák diverzifikálásával pedig el tudjuk érni, hogy a standardizált, egyszerű banki műveleteket elektronikus úton, azaz interneten, illetve a callcenteren keresztül bonyolítsák le. A fiókok a tanácsadásra, illetve az összetettebb termékek értékesítésére koncentrálhatnak. Erre az ügyfeleink is vevők, ráadásul ez az ideális felállás ahhoz, hogy gazdaságosan lehessen működni.



>> Hogyan jutnak el a magánszemélyekig?

- Ehhez nem kell feltétlenül többtucatnyi fiókot felépíteni. Hozzájuk többnyire a kkv-szektoron keresztül jutunk el. A vállalkozói és a családi vagyon ugyanis még nem különül el teljesen egymástól, s az ügyfelek hajlanak arra, hogy a magánszámlájukat is ott vezessék, ahol a céges banki kapcsolat már létezik. Mi igyekszünk az igényeknek eleget tenni. A lakossági szektor eladósodottsági rátája európai összehasonlításban nézve alacsony, tehát bőven van még ezen a téren növekedési potenciál. Még ez évben piacra dobjuk privát hitelkártyánkat, s számottevő növekedést várunk a lakás-, illetve személyi hiteleknél is.



>> A Volksbanknál jóval nagyobb pénzintézettől érkezett ide három éve. Milyen gyorsan tudott azonosulni ezzel a stratégiával?



- Még mielőtt rábólintottam volna az ajánlatra, azt próbáltam felmérni, hogy a bank a háta mögött érzi-e a tulajdonos feltétlen támogatását. Hamar meggyőződtem arról, hogy a Volksbank International AG-ben, ahol komoly tapasztalatok halmozódtak fel a kkv-szektor terén, megvan a részvényesi akarat az elképzelések megvalósítására. Az is vonzott, hogy hazánkban viszonylag új, feljövőben lévő üzletágról volt akkor szó, s egy kreatív projekthez csatlakozhatok. Az ilyen kihívás mindig is vonzott. Olyan munkatársakat igyekeztem választani, akiket hasonlóan fellelkesített a feladat. Kész modellek nem voltak, nekünk kellett kreatív megoldásokat találni.



>> Mi volt az első dolga, amikor munkához látott?



- A termékfejlesztést tartottam a legfontosabbnak, megtalálni azt, amire az ügyfeleinknek igénye van, majd azt kitalálni, miként juttassuk el hozzájuk. A bankban egy kutatórészleg foglalkozik a termékfejlesztéssel, emellett rendezvényről rendezvényre járunk, ahol tucatnyi ötletet kapunk, s persze az egyes fiókoknál meglévő személyes kapcsolat a leghitelesebb forrás azt illetően, hogy éppen mire van szükségük ügyfeleinknek. Majd következett az értékesítési hálózat bővítése, illetve a biztonságos banküzem továbbfejlesztése, már ami az elmúlt három év legfontosabb eseményeit illeti.



>> Milyen célokkal indul neki az elkövetkező éveknek?



- Most, hogy újabb három évre meghosszabbították szerződésemet, erről már bátran nyilatkozhatok. Egy erős középbanki státusra kell eljutnunk, s a legjobb úton haladunk. Mint említettem, a sikert nem abban mérjük, hogy éppen mekkorák is vagyunk, az viszont már jelent valamit, ha az ügyfeleink házibankja lehetünk, hiszen ez azt mutatja, hogy teljes igényüket le tudjuk fedni, nem kell máshova elmenniük, ha netán valami egyedi kérésüket kell teljesíteni. A méret előnye pedig, hogy a személyes bankári kapcsolat és kiszolgálás, a személyesség megmarad.