Vámosok túlélési esélyei
Az európai uniós csatlakozást nehéz szívvel várják azok a cégek, melyek eddig fő tevékenységként végezték a vámhoz kapcsolódó feladatokat, hiszen a vámköteles tételek száma 2004. május 1-je után a jelenlegi volumen ötödére csökken. Ma több mint kétszáz vámügynökség tevékenykedik az országban, 5-6 ezer alkalmazottal. Hozzájuk csatlakozik még további mintegy tízezer, raktározást és egyéb háttértevékenységet végző szakember. Nem kicsi tehát az a kör, melyet megrendít a várható nagy leépítés. Sokan még a szakmát is temetnék. Talán éppen innen az ötlet: van olyan vámügynökség, amely éppen a temetkezési szolgáltatásban látja a talpon maradás esélyét.
Tüske Péter, az EU-Vámcenter Kft. ügyvezetője, egyúttal a Magyar Vámügyi Szövetség egyik alelnöke nemzetközi példák alapján reménykedik, hogy a gondok megoldását célzó szűkös hazai forrásokat uniós pénzekkel is ki lehet majd egészíteni. Igen vegyes a kép, ahány ország, annyiféle megoldás és uniós segítség. Az utolsók között belépő Ausztria a negatív példa: egyetlen fillért sem kapott az EU-tól. Nekünk sem lehetnek túlságosan optimista kilátásaink, mivel az utóbbi években az azonos tevékenységet végző uniós gazdálkodók is hozzánk hasonló cipőben járnak: csökken a munka, megszűnnek a státusok. Úgy tűnik, az EU-nak most az ottani kétezer ember sorsa fontosabb, mint a mi gondjaink megoldása - mondja némi malíciával Tüske Péter.
Az átképzés elengedhetetlen, főként a jövedéki, logisztikai, szállítmányozási, környezetvédelmi ismeretek elsajátítói kaphatnak új esélyt - véli Tüske. Ugyanakkor egyfajta megelőzésre is szükség van, "illik" azokkal is foglalkozni, akik a pályán maradnak.
Saját, 80 alkalmazottat foglalkoztató cége speciális helyzetben van: ipari vámszabad területek részére nyújt outsourcing keretében alvállalkozói tevékenységet. Fontosnak tartja, hogy újabbakkal is bővüljön a cég profilja: átvállalná például a statisztikai adatszolgáltatást, vagy az adóval kapcsolatos ügyintézés bizonyos szegmenseit más vállalkozások részére. Ezért sem tervez lényeges leépítést, inkább minőségi cserére törekszik. A preventív képzést viszont szükségesnek érzi, annál is inkább, mert például uniós vámszakmai ismeretekkel még senki sincs felvértezve.
Nietsch Tamás, a nevét viselő kft. ügyvezető igazgatója, egyben a Vámügynökségek Szövetségének Nemzetközi Szervezete (IFCBA) ügyvezetője szerint némileg jobb a helyzet, mint az első pillantásra látszik.
A munkájuknak nem 80, hanem "csak" 60-70 százaléka enyészik el, így kevesebb kollégára vár elbocsátás a szakmában. Nő ugyanis a munkaigényesség, a jóval bonyolultabb uniós adminisztráció, eljárásrendszer a korábbinál nagyobb erőfeszítést követel. Önmagát is nyugtatva megjegyzi: a több csatlakozó ország is hasonló gondokkal kényszerül szembenézni, nem is beszélve Csehországról, melynek jövő május után egyáltalán nem lesznek külső határai. A 25 alkalmazottat foglalkoztató Nietsch Kft. arra készül - lehetőleg megtartva jelenlegi gárdáját -, hogy a klasszikus vámügyintézői feladatok mellett újabb szolgáltatásokat kínál ügyfeleinek. A komplett kiszolgálás keretében a jövőben nagyobb hangsúlyt kapnak az uniós adminisztrációs, nyilvántartási tennivalók. Részt vesznek az átképzéseken is, várják a ma még csak gyéren csordogáló tanfolyami lehetőségeket is.
Egyelőre nem látja tisztán a helyzetet Sipos László, a 60-70 embernek munkát adó Liegl Sped Kft. ügyvezetője. Mint mondja, akkor lehet valójában megbecsülni, hogy mennyi munkájuk marad a vámügynökségeknek, ha fontos kormányzati döntések megszületnek. Mindenekelőtt az áfakoncepció hiányzik, ezen nagyon sok múlik. Főként az, hogy képes lesz-e Magyarország egyáltalán valamit is megtartani a nemzetközi áruforgalomból. Azt tartaná szakmailag elfogadhatónak, ha a nemzeti határt átlépő kereskedelemre - akár harmadik országokból, akár az unióból származó árukról legyen szó - egységes áfaszabályozást vezetnének be. Ellenkező esetben elkerüli az országot a nemzetközi forgalom, így még az eddigi munkájuk 20 százaléka sem marad meg. Mindenesetre keresik a profilbővítési lehetőségeket; az új típusú - paszszív eljárások, vámfelügyelet melletti feldolgozások - vámforgalomban látnak fantáziát. Sipos a Magyar Vámügyi Szövetség vezetőjeként is úgy véli, az oktatásra minden cégnek nagy gondot kell fordítania, főként a speciális uniós tudnivalók elsajátítása adhat esélyt a túlélésre. Azért lobbiznak, hogy az akkreditált oktatási intézmények az igényekkel összhangban lévő tematikákban indítsák el a tanfolyamaikat.
