A cél a tudás mélyítése
Az elmúlt években egyre fontosabb lett a versenyszektorban és a közszférában, illetve az idetartozó háttérintézmények körében is a dolgozók képzése, a szakmai és készségfejlesztő tréningek. Ez a következő években - a kormányzati szándékok szerint és a gazdaság működése okán - egyre jelentősebb lesz. Noha a kormány meghirdette az "élethoszszig tartó tanulás" elvét, egyelőre nem ad támogatást a diplomások továbbképzéséhez. A szakemberek keresik annak módját, hogy ne csak az "iskolaszerű", papírt adó képzési formákat támogassa az állam (szakképzési hozzájárulás), hanem a rövid, informális, "nem iskolaszerű" oktatási programokat is. Egyelőre halvány ígéret van arra, hogy megkeresik a lehetőséget a terület támogatásához. Így jelenleg a cégek e célra jól felfogott érdekeik alapján saját zsebükből költenek. Igaz, ma még gyakorlat, hogy takarékosság esetén az elsők között csökkentik a vállalatok a képzésre és továbbképzésre szánt összeget.
A tréningekre, kurzusokra jelenleg főként a hazai nagyvállalatok küldik dolgozóikat. Egyes témák iránt a multinacionális cégek is érdeklődnek. A kis- és középvállalati körben ma még csekély az érdeklődés a lehetőség iránt. Úgy tűnik, ez a kör még nem ismerte fel hosszú távú érdekeit. Az érdeklődők számára is gyakran gondot jelent a képzések finanszírozása.
A kurzusok célja a tudás, a képesség és a készség fejlesztése, amire korhatár nélkül mindenkinek szüksége van. Ezzel az oktatásra gondot fordító cégek tisztában vannak, hiszen a tapasztalatok szerint - mondja Tomka János - a résztvevők kora változó. A huszonévesektől az 50-60 éves dolgozókig érdeklődnek és részt is vesznek a kurzusokon. Az, hogy egyen-egyen kik vesznek részt, főként a témától függ. Így a tudásmenedzsment kérdései iránt vegyes az érdeklődés, míg a pénzügyi témák esetében főként az idősebb, tapasztaltabb kollégák látogatják a tréningeket. A hatékonyság érdekében fontos, hogy a kurzus kiválasztása összhangban legyen a dolgozó teljesítményével, a kitűzött személyes céljaival, s illeszkedjen a cégen belüli egyéni képzési programba. Mindezek együttesen biztosítják a jó eredményt. A tapasztalat az, hogy bár sok vállalatnál figyelmet és pénzt is fordítanak a képzésre, nem gondolják át a fent említettek szerint azt, kit milyen kurzusra küldjenek. Így a hatékonyság sérülhet. A szakember abban lát problémát, hogy a vállalatok főként a szakmai képzésre koncentrálnak, pedig legalább ilyen fontos a készségek fejlesztése. A kívánatos arány - ez elfogadott szakmai álláspont -, hogy a szakmai képzés jelentsen 40 százalékot, s 60-at adjon a készségfejlesztés. Ma ez még nem így van.
Szakmai vélemények szerint egy-egy ember szokásai utalnak arra, mennyire hatékony számára a továbbképzés. Mint Tomka János mondta, elsőként a kockázatvállalási hajlandóság emelhető ki. Ha valakiben ez nincs meg kellő mértékben, ez akadálya lehet az új befogadásának.
Fontos a szerénység az önértékelésben, a sikerek, kudarcok reális felmérése. A mi kultúránkban ez kényes kérdés - állítja a szakember -, hiszen az emberek túlértékelik a sikert, s a kudarcból nem tanulnak. A tapasztalatok azt mutatják, túlságosan "papírcentrikusak vagyunk", azaz akinek több diplomája van, az elégedett önmagával, pedig ez nem feltétlenül jelent valódi, korszerű tudást. Fontos jel lehet mások figyelmes meghallgatása, vagy éppen az új elképzelések iránti nyitottság is. Mindezek értékelése döntő lehet abban, kit milyen kurzusra érdemes elküldeni.
Ma általában igaz, hogy egy dolgozót évenként összesen 5-7 napra érdemes "beiskolázni". Manapság éppen a költségtakarékosság, illetve az emberek elfoglaltsága miatt szűkös az erre fordítható idő. Éppen ezért - a KPMG-BME Akadémia 1-1,5 éves tapasztalatai alapján - főként a jó minőségű, rövid kurzusok iránt van kereslet, amelyek akkor hatékonyak, ha azon a dolgozók önkéntes alapon vesznek részt. Célszerű a fél-egy napos, egyes témák esetében pedig a két-, maximum négynapos tréning. A KPMG-BME Akadémia egyébként - igazodva a cégek igényeihez - rugalmasan hirdeti meg a kurzusok időpontját. A kurzusok indítása is rugalmas, és nem meghatározott, fix napokat hirdetnek meg.
