2004: előtérben a vállalkozó szellemű kkv-k

Magyarországon a vállalkozások és intézmények versenyképes fejlődésében jelentős szerep vár a kutatás-fejlesztésre, valamint az innovációra. Ez azért is komoly kihívás, mert a magyar GDP alig egy százalékát fordítjuk kutatás-fejlesztésre, miközben az európai uniós átlag már meghaladja a három százalékot.

Mivel a kutatás-fejlesztés és az innovatív technológiák bevezetése minden európai uniós tagország célfeladatai között szerepel, 2004-től Magyarországon is prioritást kell hogy kapjon ez a terület. Az Európai Unió - ha úgy tetszik - meg is adja a "kezdő lökést" az új tagoknak, hiszen számos olyan forrást nyit meg előttük jövőre, amely az ilyen típusú kezdeményezések támogatását szolgálja. Az innovatív alapú kutatás-fejlesztés többféle módon is jó hatással lehet környezetünkre, gondoljunk csak a megújuló energiaforrások használatára és az újrahasznosításon alapuló technológiák alkalmazására. Emellett jó néhány egyetemi és főiskolai hallgató előtt tárulnak fel új lehetőségek a kutatás-fejlesztés területén.

A tervek szerint 2004 márciusában kezdi meg "működését" az innovációs alap, amelynek forrásaiból kimondottan az innovatív technológiák fejlesztését és elterjedését támogatják majd. Egyúttal a kormány célul tűzte ki azt is, hogy 2010-re már Magyarország is elérje a háromszázalékos uniós GDP-átlagot.

Ösztönzésképpen jövőre a kutatási és fejlesztési területekkel foglalkozó cégek társasági adóalapját legfeljebb 50 millió forintig - az alapkedvezmény háromszorosáig - csökkenthetik, ha felsőoktatási intézmény területén végeznek k+f tevékenységet. Valószínűsíthető az is, hogy az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen összegével csökkenthető lesz az adóalap. Amennyiben a Nemzeti fejlesztési terv operatív programjai között kezdünk el keresgélni, szintén rögtön feltűnik, hogy számos intézkedés vonatkozik kimondottan erre a területre.

Példaként megemlíthető a gazdasági versenyképességi operatív program (gvop), amelynek intézkedései között szerepel az alkalmazásorientált kooperatív kutatási és technológiafejlesztési tevékenységek támogatása. Itt a programkeret 2006 végéig 15,33 milliárd forint. A fő célok között szerepel a legdinamikusabban fejlődő területeken végrehajtott kutatások és fejlesztések támogatása, a kísérleti és fejlesztési célra használt eszközök beszerzése, valamint megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése. A célok érdekében 100 millió forintos értékhatárig lehet majd pályázni. Szintén új program a közfinanszírozású és nonprofit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és a kooperáció feltételeinek javítása. A program 2006 végéig 11,42 milliárd forintból gazdálkodik. A keretcsomag célja az üzleti és a közszféra összekapcsolása a kutatási és fejlesztési célok érdekében. A nonprofit kutatóhelyek 105 millió forintig pályázhatnak új eszközök beszerzésére, 5 millió forintig eszközfelújításra, korszerűsítésre, mérési tevékenység akkreditálására, eszközkölcsönzésre, valamint mérési szolgáltatás igénybevételére. A program mindemellett lehetőséget teremt, hogy pályázni lehessen a pályázó stratégiájában a projektre megfogalmazott kutatási, képzési és együttműködési lehetőségek kidolgozására és végrehajtására. A megpályázható értékhatár ebben az esetben 60 és 400 millió forint közé tehető. A programokon elindulhatnak nem nyereségorientált felsőoktatási vagy kutatóintézetek, akik konzorciumi társulási tagként öt vállalati partnert is bevonhatnak. Szintén a gvop-n belül, nem kis kerettel, 2006 végéig 7,77 milliárd forintból gazdálkodhat az a program, amely kimondottan a vállalati k+f kapacitások és innovációs képességek megerősítését támogatja. Ezen a csomagon belül tudnak majd pályázni az öt évnél fiatalabb, technológiaintenzív tevékenységet folytató mikrovállalkozások, valamint természetes személyek. Emellett pályázhat bármely Magyarországon bejegyzett vállalkozás új k+f munkahelyek teremtésére, kutatónként 10 millió forint támogatási értékhatárig, ez szintén fontos ösztönző.

Amennyiben áttekintjük a humánerőforrás-fejlesztési operatív program (hefop) által kínált lehetőségeket, számos új területet találhatunk itt is, amelyek kimondottan az egészségügyi infra-

struktúra innovatív fejlesztéséhez köthetők. Ebben a programban kiemelt szerepet kap az egészségügyi információs technológia fejlesztése az elmaradt régiókban. Az intézkedés kapcsán kiírandó pályázatok esetében pél-dául nem kell majd önrészt felmutatni, ami hihetetlen segítség lehet a pályázók számára.