Esély a daganatok gyógyítására
A megelőzés általában olcsóbb és hatékonyabb a már kialakult daganat kezelésénél. A rák megelőzésében elsődleges és másodlagos prevenciót különböztetünk meg. Az elsődleges prevenció célja a daganatot kiváltó ok megszüntetése. A tüdőrákos halálozások száma pl. leghatékonyabban a betegséget leggyakrabban előidéző ok, a dohányzás mellőzésével csökkenthető. Emlőrákot számos kóroki tényező okozhat, és ezek befolyásolására egyelőre kevés a lehetőség. Rendelkezésünkre áll viszont a másodlagos megelőzés, ezt az emlőrák-szűrővizsgálatok jelentik. Jelenleg három népbetegségnek számító daganat, az emlő-, a vastagbél- és a méhnyakrák halálozási aránya csökkenthető jelentősen jól megszervezett szűrővizsgálatokkal. Az Európai Bizottság javaslatára az Európa Tanács éppen ennek a három ráknak a szervezett szűrésére tett ajánlást a tagországok egészségügyi minisztériumainak. Az ajánlás teljes szövege az interneten hozzáférhető. A jelenlegi Európai Unióban jól szervezett emlőrákszűréssel évente 25 ezer nő élete lenne megmenthető.
A vizsgálat célja a rejtett, még nem tapintható daganatok kimutatása. Az így kiszűrt rákok megfelelő korai kezeléssel meggyógyíthatók. Az emlőrákszűrés bizonyítottan hatékony módszere a mammográfia, azaz röntgenképalkotó vizsgálat. Az eddigi ellenőrzött, randomizált (véletlenszerű besorolású), tudományos igényű nagy tanulmányok a 39-74 éves korosztályú nők mammo-
gráfiás szűrővizsgálatára vonatkoztak. Eddig világszerte tíz ilyen nagy vizsgálat eredményei váltak ismertté. Legtöbbjük az 50-69 éves nőkre terjedt ki, és a szűrésre szóló meghívás gyakorisága általában kettő (esetleg egy vagy három) év volt. A nagy vizsgálatokat tekintve átlagosan 24 százalékkal (16-32 százalék) sikerült csökkenteni mammográfiás szűréssel az emlőrák-halálozást az 50-69 éves korosztályban, 40-49 éves nők körében az elérhető csökkenés 17-19 százalék volt. 40 év alatt és 70 év felett nincsenek megbízható adatok, ezekben a korcsoportokban mammográfiás szűrés nem ajánlott.
A szervezett mammográfiás emlőrákszűrés területén az észak-európai országok példaértékűek (Skandinávia, Nagy-Britannia). Ma 19 európai államban van ilyen vizsgálat, közülük hét nemzeti, kilenc regionális alapon szerveződött. Általában az 50-69 éves nőket hívják személyre szóló meghívóval kétévente szűrővizsgálatra, de vannak országok, ahol már 45 éves korban elkezdik ezt (Magyarország), máshol 74 éves korig folytatják. Nagy-Britanniában három-, a többi európai országban kétévente történik a behívás. Hét államban a mammográfiás szűréshez klinikai emlővizsgálat is csatlakozik, azaz a jelentkezőknél az emlők szakképzett személyzet által végzett tapintásos vizsgálatára is sor kerül. A tapasztalat azt mutatja, hogy a klinikai vizsgálat, akárcsak az emlők szakszerű önvizsgálata, önmagában nem eléggé hatékony az emlőrákos halálozás csökkentésére, bár hasznosan kiegészítheti a mammográfiás szűrést.
Kanadában a nemzeti mammográfiás szűrőprogram tartományi szinten szerveződött az 50-69 éves nők számára. Az Egyesült Államokban csak alkalmi emlőrákszűrés van, de a részvételt fokozódó propagandával ajánlják mind az orvosok, mind a civil szervezetek. Ausztráliában és Új-Zélandon szervezett nemzeti mammográfiás program működik.
Magyarországon 2000 óta van ilyen szervezett, népesség alapú vizsgálat. Minden 45-65 év közötti nő kétévente kap személyre szóló meghívót a szűrővizsgálatra. Jelenleg országosan 35 szervezett mammográfiás szűrőállomás működik, számuk a közeljövőben 40-re emelkedhet, de nálunk számos további alkalmi mammográfiás vizsgálatot is végeznek. Az országosan szervezett szűrőállomások 2003 végéig 842 088 meghívólevelet küldtek ki, 363 303 nő ment el a vizsgálatra. Ez 43,14 százalékos részvételnek felel meg, mely jelentősen alatta marad a megkívánt legalább 70 százalékos megjelenési aránynak. A szűrővizsgálatok után 24 655 nőt hívtak vissza újabb konzultációra, közülük 22 604 jelent meg. 2549-en kerültek sebészhez, 1827 esetben történt műtét, és a diagnózis 1022 esetben volt emlőrák. A legfrissebb hozzáférhető adatok szerint 2003 novemberéig a kiküldött mintegy 1 millió behívóra 430 ezren jelentek meg mammográfiás szűrővizsgálaton (43 százalék). 900 jóindulatú daganatot és 1600 rákot szűrtek ki. A kiszűrt rákok 54 százaléka 14 mm-nél kisebb volt, a többi 1,5 cm-esnek, vagy annál nagyobbnak bizonyult.
Megállapítható, hogy Magyarország jelentős lépést tett az emlőrákos halálozások számának csökkentése irányában, ám a szűrés hatékonysága még nem kielégítő. Megfelelő propagandával el kell érni, hogy a vizsgálatokon a meghívottak legalább 70 százaléka jelenjék meg, mert csak így biztosítható az emlőrákos halálozások arányának hatékony csökkentése. A mammográfiás szűrővizsgálatok sikeréhez szükséges egészségügyi felvilágosító munkában a családorvosoknak, a nyomtatott és elektronikus sajtónak és a jól szervezett, célzott alkalmi kampányoknak egyaránt fontos szerepük lehet. Különös gondot kell fordítani a fokozott kockázatú népesség szűrésére. Az emlőrákra hajlamosító BRCA 1 és 2 gének örökletes mutációit hordozó, valamint az emlő- és petefészekrákos vérrokonokkal bírók körében a szűrővizsgálatokat fiatalabb korban (30 év) kell elkezdeni, gyakrabban (félévente) szükséges ismételni, és egyéb kiegészítő módszereket (ultrahangos ellenőrzés, mágneses rezonancia vizsgálat stb.) is szükséges alkalmazni az emlőrák korai felismerése érdekében. A célszerűség határain belül fokozni kell a lányok, asszonyok "emlőtudatosságát", éberségét az emlőrák korai felismerése, kiszűrése érdekében. Az idejekorán kórismézett emlőrák ugyanis jó eséllyel gyógyítható, míg az előrehaladott daganatok gyógyítására csak csekély az esély.
