Jó évet zárnak a méhészek

Az utóbbi évek egyik legjobb méztermését gyűjtötték be az idén a hazai méhészek, jórészt a fagymentes májusnak köszönhetően. Magyarország méztermelése az utóbbi években 13-20 ezer tonna volt az időjárástól függően. A termés közel 80 százaléka külföldön kelt el, mégpedig feldolgozatlanul és ömlesztve, 300 kiló hordós kiszerelésben. Kilogrammonként átlag 2,2 euróért kelt el. Az egy főre jutó éves hazai mézfogyasztás 40-50 dekagramm, míg Németországban bő háromszor

ennyi. Az uniós országok évi mézfogyasztása 300-320 ezer tonna, ebből 130-150 ezer tonnát állítanak elő saját maguk. Importjukban 8-10 százalék a magyar méz. A legjelentősebb magyar mézfajta az akácméz, amely a benne lévő cukrok aránya miatt évekig is szép világos, folyékony maradhat.

A hazai mézágazat egésze magánkézben, főleg őstermelők, kisebb arányban mezőgazdasági kisvállalkozók tulajdonában van. Gazdaságossági okok miatt a méhészetek koncentrálódnak. Az uniós csatlakozás nem érinti különösebben a méhészetet, hiszen kvóta korábban sem volt az exportra, a vám pedig a folyamatos csökkenés után tavaly júliustól nullaszázalékos lett.

Viszont szigorú élelmiszer-biztonsági előírásokat kell majd betartani, Kína éppen ezen követelmények be nem tartása miatt nem exportálhat az uniós piacra. A világ legnagyobb termelői között szerepel Kína mellett Argentína, Kanada és Mexikó is.

Az ágazatban a méz mellett maguknak a méheknek is fontos szerepük van, például az Egyesült Államokban a méhek porzótevékenységéből származó jövedelemnek legalább akkora szerepe van, mint a méznek. A porzás során összegyűjtött, vitaminokban gazdag virágpor a reformtáplálkozás alapja. A méhviaszból gyertya készül, a kozmetikai iparban pedig rúzs. A fák rügyeiről származó méhszuroknak gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatása van. Ezekből a termékekből azonban jóval kisebb a felhasználás.