Készülődik a marsjáró

Várhatóan december 25-én hajnalban száll le a Marsra az Európai Űrügynökség (ESA) marsszondája, a Mars Express marsjárója. A Beagle-2 által mintegy fél évig gyűjtendő talajmintából a bolygó történetéről, mai állapotáról, de mindenekelőtt a marsi élet esetleges nyomairól remélnek többet megtudni a kutatók. A szondáról múlt pénteken levált Beagle-2 kamerái által felvett első képek az év végén vagy január elején várhatók. (A leszállóegység Charles Darwin azon hajója után kapta a nevét, amelylyel a tudós az evolúciós elmélet megfogalmazásakor utazott.) Az ESA legalább két évtizedre való munkát vár az űrhajó és leszállóegysége által küldött adatból nemzetközi űrkutató csapata számára, amelyben nincs magyar résztvevő.

A Mars Express mellett két amerikai önjáró robot küldetése is sikerrel kecsegtet. A MER-1 és a MER-2 januárban éri el a vörös bolygót.

Az 1960-as évek elejétől az amerikaiak és a szovjetek (oroszok) 34 szondát küldtek a Marshoz, illetve magára a bolygóra, váltakozó sikerrel. Bár nem tudták az élet nyomát kimutatni, a víz jelenléte annál biztosabbnak tekinthető. A próbálkozások egyik közelmúltbeli emlékezetes kudarca az amerikai Mars Polar Lander 1999-es marsra szállása. Az eszköz leszállása óta nem adott jelet magáról. Az 1996-ban útnak indult orosz Marsz 96 - többek között magyar részegységgel a fedélzetén - már a felbocsátása után nem sokkal a Csendes-óceánba zuhant. Néhány napja földi segítséggel elszállt a Mars mellett az 1998-ban felbocsátott japán Nozomi is. A cél elkerülésének azonban örülni kellett, mert a másik lehetőség a becsapódás lett volna, azzal tetézve, hogy a bolygó megfertőződhetett volna a szondán lévő földi mikrobáktól.

Az ESA szerint csak valamilyen energiaforrás és víz kell az élet fennmaradásához. Ez rendelkezésre állt a Marson is, ezért jó okunk lehet feltételezni, hogy legalább egy ideig virágozhatott ott valamely primitív életforma. Mindennek nyilvánvaló jelei vannak a Marsról a Földre érkezett meteoritdarabokból vett minták alapján Colin Pillinger, a Beagle-2 konzorciumvezetője szerint. Mások szerint viszont óvatosabban kell kezelni a hivatkozott eredményeket, mert azok földi vizsgálatok során születtek, vagyis a darabok akár itt is szennyeződhettek.

Az élet jelei után kutatva a Beagle-2 kétféle szén nyomát keresi. A földi élet kialakulásának a könnyebb, a 12-es izotóp kedvezett. Ám négymilliárd évvel ezelőtti nyomok alapján a nehezebb, a 13-as szénizotóp is lehet alapja a szerves életnek. Az élet meglétére utalhat a légköri metán is, amelyet egyszerűbb állatok, de számos növény, például a rizs is kibocsát.

Más érdekességet is kínál a vörös bolygó. Kis méretéhez képest (sugara alig nagyobb, mint a Föld feléé) szélsőségesek a domborzati tulajdonságai. Feszínén található például a naprendszer legnagyobb vulkánja. A 26 kilométeres Olympus Mons háromszor olyan magas, mint a Mount Everest. A Tharsis nevű, 10 kilométer magas domborulat 4000 kilométer hosszan húzódik. A bolygó egyenlítője táján látható hasadék, a Marineris-völgy 4000 kilométer hosszú, több mint 600 kilométer széles és 7 kilométer mély. Összehasonlításul: a Grand Canyon 450 kilométer hosszú, 29 kilométer széles és 1,6 kilométer mély.

A déli féltekén a Hellas-medencében található egy 2300 kilométer átmérőjű és több mint 9 kilométer mély kráter. A legfeltűnőbb azonban, hogy az északi félteke átlagmagassága 6 kilométerrel alacsonyabb a délinél. (BHL)