MVM: 1,2 milliárdos veszteség 2003-ban
Az uniós csatlakozás több változtatást is elkerülhetetlenné tesz a magyar árampiaci szabályozásban, a jelenleg hatályos villamosenergia-törvény ugyanis számos ponton nincs szinkronban az új, január 1-jével életbe lépő közösségi irányelvekkel. Pál László, az MVM Rt. vezérigazgatója pénteki, szokásos év végi sajtótájékoztatóján egyebek mellett elmondta, hogy az EU-s direktíva szerint 2004. július 1-jével valamenynyi nem lakossági, 2007. július 1-jével pedig valamennyi fogyasztó számára meg kell majd nyitni az árampiacot.
Miután a lakossági fogyasztók aligha váltanak, a 2004. második fél évétől gyakorlatilag teljesnek tekinthető a piacnyitás, tehát a közüzemi piac és ezzel a szolgáltatók piacra lépését korlátozó szabályok is megszüntethetők.
Az uniós szabályozásnak megfelelően a magyar árampiac struktúráját is át kell alakítani, az uniós irányelvek a Magyarországon jelenleg meglévő független rendszerirányító helyett hálózati rendszerirányító társaság felállítását írják elő a tagországoknak. A Magyar Villamosenergia Ipari Rendszerirányító Rt. (Mavir) a gazdasági minisztérium ellenőrzése alá tartozik, miközben az MVM Rt. tulajdonában lévő hálózat fölött rendelkezik. Pál László szerint három lehetséges megoldás kínálkozik, a Mavir Rt.-nek az MVM-hez történő csatolása, vagy az MVM-es hálózat átadása a Mavir Rt.-nek, illetve egy harmadik lehetőség, hogy a rendszerirányító bérli az MVM hálózatát, tulajdonjogilag azonban minden marad a régiben. Pál László szerint a rendszerirányítónak az MVM-csoporton belüli működése tűnik a legcélszerűbbnek, azzal, hogy a rendszerirányító piacfelügyeleti feladatait természetesen külön kell választani, ezeket például a Magyar Energia Hivatal vehetné át.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az MVM Rt. ebben az évben az előzetes számítások szerint 1,2 milliárd forint mérleg szerinti veszteségre számít. A társaság 2002-ben az árszabályozásból eredően még 38 milliárd forint üzemi veszteséggel zárta az évet. A jelentős eredményjavulás főként az augusztusi áramáremelésnek, valamint a költségtakarékos gazdálkodásnak köszönhető - tette hozzá Pál László.
