Síugrósánc-építési boom
A sísportok közül a síugrás igényli a legösszetettebb és legköltségesebb infrastruktúrát: míg az alpesi sí és a sífutás esetében a meglévő terep egyszerűen átalakítható versenypályának, addig a síugrók számára sáncokat kell építeni. A különbség nem az élsportban érezhető a legjobban, hiszen ott minden szakágban jelentős összegek mozognak, hanem az utánpótlássportban, ahol a kisebb költségvetésű nevelőegyesületeknek kell a sáncok építését és fenntartását finanszírozniuk.
Mindezek ellenére nagymértékű fellendülés mutatkozik a sáncépítésben. Ennek oka egy szemléletváltásban kereshető: az utóbbi években elkészült, illetve átalakított sáncokat, valamint a hozzájuk tartozó létesítményeket (nézőtér, sílift, épületek) úgy alakítják ki, hogy a nagyközönség számára egyre komplexebb és változatosabb szolgáltatásokat nyújthassanak. A sáncokon és az őket körülvevő nézőtéren egész évben várják a különböző programok a látogatókat: popzenei koncertek, partik, bemutatók, díjkiosztók, amatőr- és családi sportrendezvények váltják egymást. A sáncok tetejéről látható csodás kilátásért messziről is idezarándokolnak a turisták. Az egyiptomi sztárépítész, Zaha Hadid által tervezett, tavaly megnyílt új innsbrucki sáncon a Café im Turm nevű üvegfalú étterem üzemel a szédítő magasságban, lélegzetelállító, 360 fokos panorámát nyújtva az Alpok tájaira.
A fenti szinergikus előnyöket felismerve, az átépítések (a táblázatban az utóbbi évek öt átépített sáncának adatai láthatók) milliós finanszírozási költségét megosztva állják a helyi önkormányzatok, a tartományok, az állami költségvetés, valamint az adott ország síszövetsége, így a korábbinál jóval nagyobb összegek mozoghatnak, és ez a sáncok jobb kihasználtsága folytán pár éven belül meg is térül.
Megfigyelhető tendencia az is, hogy amíg korábban a sáncok túlnyomó többsége lakott területtől távolabb épült, addig most már a pénzügyi tervezés szakaszában vannak a nagyvárosok szívében építendő síugrósáncok, amelyek óriási attrakciót jelentenének. Moszkvában öt éven belül lehet Világkupa-sorozat.
Hasonló elképzelések születtek Berlinben is. Egy egyelőre távlati elképzelés szerint pedig a New York-i Central Parkban is épülne síugrósánc. Mivel már több évtizede kifejlesztették és használják a síugrósáncok műfüves borításának módszerét, ezért a nagyvárosi sáncok is egész évben tudnának működni, a városok programkínálatát gazdagítva.
