Újabb holland-magyar szén-dioxid-üzlet
A csatlakozó országok erőműparkjának selejtezéséhez komoly pénzügyi támogatást adhatnak az EU-tagországok kormányaival kötendő együttes megvalósítási megállapodások. Ezek keretében magyar társaságok szén-dioxid-kibocsátási kvótát engednek át meghatározott időszakra a partner országoknak, cserébe azok részt vesznek a beruházások finanszírozásában. A következő pár évben szakértők szerint Magyarországon 10 millió eurós nagyságrendben generálhat beruházásokat az együttes megvalósítás lehetősége.
A Bakonyi Erőmű Rt. a harmadik olyan magyarországi energetikai vállalkozás, amely ilyen megállapodást köt. Az ajkai
szenes erőmű tüzelőanyag-váltási programjához kapcsolódóan 2008-2012 között 400 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásának lehetőségét vásárolta meg a holland kormány emissziókereskedő ügynöksége. Az üzlethez az erőműtársaság megkapta a kormány jóváhagyását.
Magyarországon egyébként jogilag rendezetlen az emisz-sziókereskedelem, bár tavasszal felállt egy tárcaközi bizottság, amely minden ezzel kapcsolatos ügyletet megtárgyal és véleményez. A közeljövőben változik a helyzet, mivel az EU emisszió-
kereskedelemmel kapcsolatos, az idén elfogadott irányelvét 2004 májusára a csatlakozó államoknak is át kell ültetniük jogrendjükbe. A brüsszeli direktíva értelmében a tagállamoknak az úgynevezett nemzeti allokációs terveiket 2004. március 31-ig kell elkészíteni. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) illetékeseinek tájékoztatása szerint az allokációs tervre és a kibocsátási kvóták kiosztására vonatkozó kormányhatározat tervezete elkészült, s ezt a közeljövőben várhatóan a kabinet is megtárgyalhatja. A kormányhatározat - Magyarország esetén - várhatóan nyolc hónapos felkészülési időt tartalmaz majd, mivel a kibocsátási jogokra vonatkozó uniós direktíva 2005 januárjában lép életbe az unión belül. Magyarország korábban egyéves haladékot próbált kérni a jogszabályok elkészítésére, ám a kormány ettől nagy valószínűséggel visszalép, amit már jeleztek Brüsszelben.
Az együttes megvalósítási programok legérzékenyebb pontja, hogy voltaképpen állami vagyont engednek át külföldi kormányoknak, s az ügylet hasz-
nát magánvállalkozások élvezik.
Vagyis egyfajta burkolt állami támogatásról van szó. Ezt jelzi az is, hogy az érintett fejlesztési programok esetében általában nemcsak energetikai, hanem szociális és foglalkoztatáspolitikai szempontok is megjelennek. A kazincbarciaki erőmű esetében például - emlékeztette a Világgazdaság által megkérdezett szakértők -, 500 alkalmazott továbbfoglalkoztatását teszi lehetővé a tüzelőanyag-váltás.
A Bakonyi Erőmű Rt. előtt a pécsi Pannonpower Rt. és a kazincbarcikai Borsodi Energetikai Kft. is kötött együttes megvalósítási megállapodást. Pécsett a szénről földgázra váltanak, hogy az erőmű megfeleljen a 2004. december 31-én életbe lépő szigorú kibocsátási normáknak, Ajkán és Kazincbarcikán viszont biomasszára állítják át a kazánokat.
Kazincbarcikán egyébként november elején befejezték a második szeneskazán átépítését, és a maximális kapacitás eléréséhez szükséges előaprító gépet is napokon belül üzembe helyezik - tájékoztatta lapunkat Ávéd István, a Borsodi Energetikai Kft. projektigazgatója. A biomassza-tüzelésre átalakított két kazán éves szinten mintegy 300 gigawattóra villamos energiát képes előállítani, ám e mennyiség elérését rövidebb távon gátolhatják a fűtőanyag-beszerzési nehézségek. Az erdőgazdaságokkal kötött tízéves szerződések keretében ugyanis csak 200-220 gigawattórányi termelés faellátásáról tudtak előre gondoskodni. A hiányt egyelőre aligha pótolhatják az egyéb beszállítóktól kapott ajánlatok alapján, hoszszabb távon azonban biztos kiegészítő megoldást jelenthetnek az új biomasszaforrások, mindenekelőtt az e célra létrehozott energetikai fűültetvények. A mintegy 10 millió dolláros kazincbarcikai beruházásban 3 millió euróval vesz részt a holland kormány az együttes megvalósítás keretében.
