Jelentős fejlődés előtt áll a délkelet-európai régió építési piaca, főleg az infrastruktúra és a lakásépítés területén - állítja a Build and Econ Tanácsadó Iroda. Gáspár Anna ügyvezető elmondta, hogy a délkelet-európai országokban (Bulgária, Horvátország, Románia, Szerbia-Montenegró) a következő három esztendőben az éves építési teljesítmény növekedése négy-hat százalék lehet. Bulgária és Románia 2007-8-tól tagja lesz az Európai Uniónak, s a térség többi országa is ebbe az irányba kíván integrálódni. Bulgária és Románia jövő májustól NATO-tag lesz, és mindkét ország komoly eséllyel számíthat jelentős külföldi működőtőke-beáramlásra is.

Gáspár Anna úgy véli, hogy a délkelet-európai régió beruházási és építési piaci helyzetének naprakész ismerete új piacok elnyerésében helyzeti előnyhöz juttathat számos magyarországi céget. Bulgáriában az építőipar neuralgikus pontja a lakásépítés, az épített új lakások száma 2001-ben 6 ezer alá csökkent. Gondot jelent az alacsony vásárlóerő és az építések finanszírozásának megoldatlansága. Dinamikusan növekszik ugyanakkor az iroda-, szálloda- és üzletházépítés. A következő években az út-, vasút- és kikötőépítések kiemelt szerepet kaphatnak. Horvátországban az építőipar leglátványosabban fejlődő ágazata az autópálya-építés. Meghatározó szerepe van a lakásépítésnek is, ahol a magánbefektetések dominálnak. Szerbiában az építőipar konjunkturális területe az infrastrukturális beruházások, főleg az autópálya-építések. Az energetikai beruházásoknak kedvező lehetőséget biztosítanak az EBRD-források. Romániában az előrejelzések kedvező építési kilátásokkal számolnak. A magánszféra finanszírozásában irodaházak, bevásárlóközpontok, szállodák épülnek. Amellett az állam nagyarányú infrastrukturális fejlesztéseket kíván megvalósítani. A programok szinkronban vannak az EU-elvárásokkal. Magyarország számára fontos, hogy 2003-ban már több mint négyezer magyar alapítású ve-gyesvállalat működik Romániában. Mint ismeretes, a hazai építőipari vállalatok közül a KÉSZ Kft.-nek a délkelet-európai régióban, Romániában és Horvátországban is van leányvállalata, s a legnagyobb hazai építőanyag-gyártó cég, a Wienerberger Téglaipari Rt. is gyárat épít Bukarest mellett.

Nagy János, az ÉVOSZ ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre elmondta, elképzelhető, hogy a szerbiai privatizációba a magyar építőipari cégek is be tudnak majd kapcsolódni. Az oda irányuló építőipari exportot eddig a finanszírozási problémák megoldatlansága gátolta. A piacbővülés jót tenne az ágazatnak, hiszen az építőipar az idén a tavalyi évhez képest nem produkált növekedést, s december végére éri el a tavalyi 1400 milliárd forintos teljesítményt. (HÉ)