Vasárnap rendezik meg a texasi Houston város Reliant stadionjában a 38. Super Bowl. Az amerikai Nemzeti Labdarúgóliga (NFL) két konferenciája bajnokának összecsapását, a világ legnagyobb egynapos sporteseményét minden esztendőben más-más város látja vendégül. A méreteket jelzi, hogy csak legalább 70 000 férőhelyes stadionnal rendelkező város pályázhat, a közvetítés átlagos televíziós nézőszáma meghaladja a 100 milliót, a Super Bowl műsorkörnyezetében sugárzott reklámspot ára a legdrágább hirdetési forma (2,25 millió dollár/30 másodperc).

A jogtulajdonos, az NFL által támasztott követelmények megvalósítása a Super Bowlt először rendező városok számára szokatlanul nagy kihívást jelent, ám a pályázati anyagban vállaltakat mindenképpen teljesíteniük kell. Az NFL, csakúgy, mint bármely más sportesemény franchise-tulajdonosa (akár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, vagy a FIFA/UEFA a labdarúgásban), következetesen védi márkáját és annak hírnevét. A Super Bowl üzleti jelentőségét - mind az NFL, mind a rendező város és régió számára - leginkább a pénzügyi eredmények tükrözik. A sportteljesítményeket nagyon részletes statisztikai összeállítások segítségével is mérő országban a sportesemények gazdálkodása ugyancsak - idősoros elemzéseket is lehetővé tevően - dokumentált. Az idei esztendőt megelőző évekből származóan a Super Bowlt rendező városokra gyakorolt közvetett és közvetlen gazdasági hatások is kimutathatók.

A 2002-es New Orleansban tartott döntő és az azt megelőző hét szórakoztató és kiegészítő eseményei 290 millió dollárba kerültek. A szervezők azonban nem győzték hangsúlyozni, hogy a szeptember 11-i terrortámadás következtében megváltozott NFL-versenynaptár miatt egy héttel el kellett tolni a döntő napját, miközben szokatlanul nagy biztonsági intézkedéseket kellett bevezetni.

2003-ban San Diego fogadta a mérkőző csapatokat és a döntőre kíváncsiak százezreit. A város is a New Orleanshoz hasonló nagyságrendben, 300 millió dolláros összgazdasági hatásban jelölte meg az elérendő üzleti célt. A várakozásokat azonban messze túlszárnyalva, 369 millió dolláros bevétellel zárta a rendezést (196 milliós közvetlen, 173 milliós közvetett bevétellel). San Diego a professzionális sportrendezvények egyik meghatározó szervezője az országban. Az éghajlata a január végi, február eleji, fedetlen stadionban rendezett Super Bowl-döntő és a kísérő események megtartásához kiváló. A város elfogadott fejlesztési koncepciójának lényegét híven tükrözi a mottója: "A gazdaságot a sporton keresztül fejlesztjük". A törekvéseket az eredmények is igazolják. A Super Bowl hetében 133 nem helyi szervezet 61,6 millió dollárt költött, ezt még újabb 3,3 millió növeli, amit a januári előlátogatásaik alkalmával költöttek. A város 168 600 szállodai éjszakát könyvelhetett el a döntő időszakában.

Houston, az idei Super Bowl-házigazda - és "első rendező" - ugyancsak 300 millió dollárnyi összgazdasági hatást tervezett, körülbelül 100 000 látogató fogadása mellett. Nehézséget jelent a városnak, hogy kevésbé ismertek a lehetőségei, adottságai. Jacksonville-nek, a 2005-ös döntő szervezőjének még több gonddal kell szembenéznie. Super Bowlt ugyancsak először rendező városként nagyon sok időre van szüksége ahhoz, hogy felkészítse a piac szereplőit arra a különleges teljesítményre, ami ahhoz kell, hogy pénzügyileg is sikeresen zárják a vállalkozást.

Mondhatnánk, felesleges öszszehasonlítani az amerikai sportgazdasági eredményeket a magyarországi teljesítményekkel. Különösen annak fényében, hogy mennyire különbözik egymástól az egyes események dokumentáltsága, pénzügyi feldolgozottsága, nem utolsósorban azok finanszírozási lehetőségei és pénzügyi forrásai. Mindezek mellett a magyarországi kiemelt jelentőségű sportesemények megrendezése a nagyobb szponzorok jelenléte ellenére is komoly állami hozzájárulást igényel, nem beszélve a szükséges létesítményfeltételek kialakításáról. Ezek az állami tételek olyan, egy összegben kalkulálandó tételek, amelyek önmagukban is megkérdőjelezhetik a sportrendezés valódi vállalkozási lehetőségeit. Az állami szerepvállalás önmagában azonban még egyáltalán nem kell, hogy kérdésessé tegye a vállalkozói kockázatot. A közpénzek bevonása ugyanis az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is meghatározó a feltételek kialakításához - és éppen a komoly gazdasági számítások, hatástanulmányok, a nyílt érvelés teszi lehetővé azt, hogy ezeknek a pénzeknek a felhasználása igazolódjon a közvélemény szemében.