Karrierépítés több diplomával
Egy világbanki tanulmány, amely a felsőfokú végzettség megtérülési rátáját vizsgálta, állítja, hogy érvényesülés, karrierépítés területén Magyarországon sokkal fontosabb, van-e és milyen végzettsége valakinek, mint a nyugat-európai átlag. Kyster Angéla, az Egon Zehnder International vezető tanácsadója úgy véli, ennek az az oka, hogy Magyarországon nemrég még komoly szerepe volt annak, kinek van diplomája, és kinek nincs.
A mai felső vezetők többsége még nem feltétlenül felsőfokú szakirányú intézményben végzett, hiszen a kilencvenes évek elején, amikor a multinacionális cégek megjelentek Magyarországon, sokkal fontosabb volt a nyelvtudás megléte, mint a diploma szakiránya.
A továbbtanulást sokszor az határozta meg - fogalmaz a vezető tanácsadó -, hogy melyik felsőoktatási intézménybe volt egyszerűbb bejutni. A régi rendszerben nehéz volt átkerülni egyik egyetemről a másikra, így a szakmai tudást a gyakorlat csiszolta. A multinacionális cégeknél eltöltött évek alatt kiderült, hogy hol vannak szakmai hiányosságok, milyen ismeretek megszerzéséért érdemes felnőtt fejjel újból iskolapadba ülni. Ez is hozzájárult az újabb diploma, sőt diplomák megszerzéséhez, de az oktatás és a gazdasági szféra változása is elindított egy "papírgyűjtést". A változásokra válaszképzettségeket próbáltak szerezni a vezetők.
Tavaly 17 637-en jelentkeztek a felsőfokú oklevéllel rendelkezők számára meghirdetett képzésekre. Államilag finanszírozott posztgraduális szakokra 1056-an, míg költségtérítéses helyekre 16 581-en adták be jelentkezési lapjukat. Az elsődiplomás, úgynevezett slágerszakok közül csak a jogászképzést és a kommunikációt lehet megtalálni a posztgraduális képzés legnépszerűbb szakjai között. Kiemelkedő azonban az első helyen lévő gyógypedagógiai szak népszerűsége, amelyet Roberts Éva, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda tájékoztatási igazgatóhelyettese azzal indokol, hogy sok esetben a gyógypedagógiai képzés diplomásoknak is államilag finanszírozott formában kerül meghirdetésre, ez pedig a többi szakra nem jellemző.
Kyster Angéla úgy véli, a külföldi tulajdonú cégek elismerik a hazai felsőoktatásból kikerült szakembereket. A multinacionális vállalatok szerint magas színvonalú a képzés Magyarországon, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet is gyakran kiemelik. A vezető tanácsadó tapasztalatai azt bizonyítják, a hazai felsőoktatásból hiányzik a gyakorlatorientáltság, és a kreativitást sem megfelelő mértékben támogatja a képzés.
Nem vagyok meggyőzve arról sem, hogy a magyar felsőoktatási intézményekben fejlesztik a magabiztosságot. Egyszerűen a rendszer nem olyan - fogalmaz Kyster Angéla.
Szabó Vilmos, a Korn/Ferry International ügyvezető igazgatója 1990 óta dolgozik fejvadászként. Állítja, a megbízó cégeknek soha semmilyen averziójuk nem volt a magyar diplomákkal szemben. Véleménye szerint azonban a versenypiaci szabályok itt is érvényesülni fognak, így előbb-utóbb előtérbe kerül, ki milyen iskolába járt, hol végzett. Jelenleg a megszerzett tapasztalat, az eddigi szakmai pálya elemzése számít, illetve a jelölt személyes hozzájárulása egy-egy sikerhez vagy kudarchoz. Az elemzés eredményei alapján ugyanis feltételezhető, hogy a következő helyzetben sikeres lehet-e az állásra jelölt, avagy sem.
Tavaly a mérnököknek kellett talán legkevésbé aggódniuk, hogy találnak-e állást maguknak, közülük is a villamos és informatikai karokon végzett szakemberek tudtak a leggyorsabban elhelyezkedni. Molnár Károly, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatási rektorhelyettese azonban állítja, egy jó állás, egy jó fizetés és egy biztos karrier mellett is fejleszteni kell a mérnöki tudást ahhoz, hogy megőrizhesse piaci versenyképességet egy szakember. A műszaki tudományok gyors fejlődése megköveteli a folyamatos önfejlesztést, a képzéseken való részvételeket. A már végzett mérnököket a felnőttképzés keretében belül számos tanulási lehetőséggel segítik, a Mérnöktovábbképző Intézet pedig szakmai, közgazdasági, illetve speciális tanfolyamokkal segíti a mérnökök tudásbeli fejlődését.
A tudásbeli növekedés mellett azonban nélkülözhetetlen a személyiségbeli fejlődés is. A fejvadászok a szakmai tudás mellett elsősorban azt vizsgálják, hogy egy-egy állásra pályázó vagy épp levadászni kívánt vezető, vezetőjelölt milyen menedzsmentkompetenciákkal és képességekkel rendelkezik. Kyster Angéla szerint a legfontosabb kompetenciák a meggyőzőerő, a változásmenedzsment, a jövőképalkotás képessége, valamint a stratégiai gondolkodás. Kiemelten fontos a gyors reagálás, a kommunikációs készség és az, hogy egy vezető motiválni tudjon.
Az Egon Zehnder szakembere kiemelte, hogy karrierépítés szempontjából rendkívül fontos a szakmai kompetencia - alapképzésben vagy posztgraduális képzés során megszerezve -, ezt azonban fejleszteni kell, és menedzsmentkészségekkel kell kiegészíteni. Ezeket a készségeket munkahelyi projekteken való aktív részvétellel, nagy kihívások megoldásával lehet a leggyorsabban fejleszteni. A menedzsmentstílus pontosan a gazdasági változások miatt alakul és formálódik, ezekhez mérten kell fejleszteni is - állítja Kyster Angéla.
Örökérvényű, sikeres karrierépítési receptek, tanácsok nincsenek; Szabó Vilmos a Korn/ Ferry International ügyvezető igazgatója szerint ahhoz, hogy valaki jelenlegi munkahelyén vagy egy másik cégnél feljebb kerüljön a ranglétrán, először jól kell dolgoznia. A szorgalom tehetséggel és egy kis szerencsével a nyerő helyzet alapja lehet. A nemzetközileg elismert fejvadász javaslata, hogy olyan vállalatnál érdemes munkát vállalni, ahol tanulni lehet. Ez a legfontosabb.
