Kiútkeresőben Herenden
Vezetési válságba jutott a nagy múltú és a hazai munkavállalói résztulajdonosi program egyik legsikeresebb vállalkozásának tartott Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. A múlt csütörtöki igazgatósági ülés felmentette a novemberben kinevezett vezérigazgatót, Polányi Sándort. Dolgozói nyomásra azonnal rendkívüli közgyűlést hívtak össze, ahol visszavonták a felmentési határozatot.
Nem tudom, mit gondol a céggel kapcsolatos jövőbeli üzleti elképzeléseimről az igazgatóság, mivel eddig nem volt alkalmam azt kifejteni - mondja lapunk megkeresésére Polányi Sándor. A cégnél eddig eltöltött közel három hónapot arra fordítottam - teszi hozzá -, hogy felmérjem, hogyan lehet a társaságot ismét növekedési pályára állni.
A vezérigazgató január végére elkészült koncepciója szerint elérkezett az idő, hogy a vállalkozás az évtizedekig megszokott termelésközpontúságról az értékesítés-központú üzleti modellre álljon át. Elismeri, a piac még a 90-es évek végén is lehetővé tette a cég számára, hogy elosztásos alapon értékesítsen, mint az a rendszerváltás előtti gyakorlat volt, mivel a közel 80 százalékban exportra épülő gyártás hoszszú évekig alapozhatott a nagy külföldi felvevőpiacokra, mindenekelőtt az Egyesült Államokra, Japánra és Olaszországra. Akkoriban a kapacitások 100 százalékig le voltak kötve, sőt a folytonosan teli várólista a következő évekre is biztos jövőt ígért. Senki nem számolhatott viszont előre a 2001. szeptemberi eseményekkel és az elhúzódó világgazdasági recesszióval, ami nemcsak a már említett három nagy piacot, de utóbbi az európai egyéb nagy megrendelőknél - így Németországban is - visszavetette az üzletet.
A vezérigazgató a cégnél mára kialakult gazdasági helyzetben, amikor mind a bevétel, mind a nyereség folyamatosan csökken, kulcsfontosságúnak érzi az üzleti modellváltást. Polányi Sándor úgy látja, hogy erőteljes marketingpolitikával, kibővített értékesítési hálózattal, amiben ma már jóval nagyobb szerepet kell kapnia a hazai piacnak is, újból leköthetők lesznek a kényszerűen szabad kapacitások. Véleménye szerint belföldön is van már fizetőképes kereslet a minimum egy-másfél millió forintba kerülő étkészletekre. Az értékesítés felfuttatását elsősorban nem újabb saját márkaboltok létesítésével, hanem a luxustermékeket forgalmazók minél szélesebb körének bevonásával látja megvalósíthatónak mind itthon, mind külföldön. Európában még vannak viszonylag érintetlen nagy piacok, mint például Franciaország.
Elképzelésének ez a része mégis ismertté válhatott az utóbbi hónapokban 7-ről 3 tagúra csökkent igazgatóság számára, mivel egyik tagja, Palkovics Imre éppen ez utóbbit, az intenzív nyugat-európai terjeszkedést kifogásolja. Elismeri ugyanakkor, a korábbi vezetés hibát követett el abban, hogy a visszaesés első jeleinek két-három évvel ezelőtti megjelenésekor nem dolgozott ki válságkezelő stratégiát. Problémát jelentett az is, hogy a társaság nem termelő-, hanem luxusberuházásokra fordította meglévő forrásait. Hozzátette azonban, hogy az új vezérigazgató és az igazgatóság együttműködése kezdettől fogva nem volt harmonikus.
Ami a dolgozóknak tett állítólagos teljesíthetetlen ígéreteket illeti, Polányi Sándor kiemelte, hogy a múlt pénteken kapott először engedélyt az igazgatóságtól arra, hogy üzleti elképzeléseit az alkalmazottak elé tárhassa. Hozzátette: a tavalyi 100 milliós nyereség után az idén ugyan nullszaldóval számol, de a növekvő eladások egy-két éven belül ismét tisztes hasznot termelnek majd a 75 százalékban dolgozói, 25+1 százalékban még állami tulajdonú cégnek. Számít arra, hogy a márciusra elejére az igazgatóság visszahívását célzó rendkívüli közgyűlés után maga mögött tudhatja majd mind a dolgozói tulajdonosokat, mind az ÁPV Rt.-t. (HÉ-SGy)
