BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Osztalék nélkül a képviselők cégei

Nem nyereségesek, vagy legalábbis nem fizetnek osztalékot a parlamenti képviselők cégei - ez az egyik tanúsága az idei vagyonnyilatkozatoknak, a tulajdonosi jövedelmek feltüntetésének elmulasztása azonban évek óta tendencia. Tavaly hét parlamenti képviselő felügyelőbizottsági helye szűnt meg, egy kivételével mind ellenzékiek, az öt újonnan feltűnt ilyen pozícióban pedig kizárólag kormánypártiak ülnek.

A parlamenti képviselők közül jelenleg 138-an tulajdonosok gazdasági társaságban, ám mindössze hat olyan honatya akad, aki osztalékból származó jövedelmet is feltüntetett vagyonnyilatkozatában - derül ki a Világgazdaság összesítéséből. Bár osztalékot nem kötelező minden évben fizetni, és nyilván akadhatnak veszteséges vállalkozások is a képviselők kezén, a nagy számok törvénye alapján mégis gyanítható, hogy sokan "elfelejtették" ilyen jellegű jövedelmeiket. Ez ugyanakkor - az esetleges adótrükkök leplezése mellett - elsősorban azért aggályos, mert az éves vagyonnyilatkozatok egyik alapvető funkcióját teszi lehetetlenné: aligha érhető tetten egy képviselő váratlan és szembetűnő vagyongyarapodása, ha közben nyugodtan érvelhet azzal, hogy csak elfelejtette cégéből származó jövedelmeit feltüntetni.

Az összegek pedig igen jelentősek is lehetnek: a parlament leggazdagabb képviselőjeként emlegetett Kapolyi Lászlónak (MSZP) időközönként 219 millió forint osztalékból származó jövedelme van. Az ugyancsak szocialista Tittman János évente 3, a fideszes Parragh Dénes pedig tavaly 1,2 millió forint osztalékot kapott. Laboda Gábor (MSZP) már egyben tünteti fel saját cégétől bérként és nyereségként kapott jövedelmét havi 400 ezer forintban, míg Göndör Sándor esetében ez az összevonás is csak 20 ezer forintot eredményez havonta. A képviselők közül az említetteken kívül még a tíz társaságban tulajdonrésszel bíró, így e tekintetben rekorder Ecsődi László foglalkozik egyáltalán az osztalék kérdésével vagyonnyilatkozatában, minden konkrétum nélkül jelzi ugyanis, hogy van ilyen eseti jövedelme.

Nem tüntettek fel ugyanakkor osztalékot olyan jómódúként számon tartott képviselők, mint a négy cégben érdekelt Tállai András volt pénzügyminiszté-

riumi politikai államtitkár, vagy utóda, az ugyancsak négy cégben érdekelt szocialista Veres János, vagy éppen a a Szuperinfo cégekben érdekelt szocialista Nagy Imre. Osztalékra nem, 72 millió forint tagi kölcsönre azonban igényt tarthat cégeitől a szabad demokrata Wekler Ferenc.

A tavalyi évben csak kormánypárti képviselők jutottak új felügyelőbizottsági helyekhez: az idén összesen 9 új ilyen viszony szerepel a táblázatban, közülük négyen már tavaly is betöltötték a pozíciót, ám nem tüntették fel azt a kellő helyen. Mécs Imre (SZDSZ) két tisztséget is vállalt, vagyonnyilatkozata szerint mindkettőt fizetés nélkül. A Fideszből egyedül Mádi László jutott egy igazgatótanácsi tagsághoz. Az "elvesztett" helyek tekintetében ugyanakkor az ellenzék vezet: hét megbízás tűnt el a vagyonnyilatkozatokból, hattal ellenzéki képviselők bírtak. Jelenleg összesen öt olyan cég van az országban, melynek igazgatótanácsában, és húsz olyan, melynek felügyelőbizottságában országgyűlési képviselő is helyet foglal. (VG)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.