Százmilliárdos CO2-kvóták

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére a kiotói jegyzőkönyvben az uniós országok közös vállalást tettek. A közösség 2005. január 1-jével induló emissziókereskedelmi rendszerének célja, hogy ezt a 8 százalékos kibocsátáscsökkentést a lehető leggazdaságosabban érjék el a tagországok. Az együttes vállaláshoz a tizenötök egy úgynevezett tehermegosztási szerződés szerint járulnak hozzá. Az egyes kormányoknak részben fel kell osztaniuk a nemzeti kvótákat a kibocsátásért felelős iparágak között, amelyek minden évben kötelesek lesznek elszámolni azzal. A szabad kvóták a hároméves cikluson belül szabadon értékesíthetők, vagyis a kibocsátási jogok értékkel bírnak.

A jelenlegi piaci viszonyok között 10-13 euró körül mozog egy tonna szén-dioxid kibocsátásra feljogosító egység ára - tudtuk meg Baráth Barnától, a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetőjétől. Hozzátette: a csatlakozó országok Kiotóban önálló vállalásokat tettek, azonban májustól kötelesek csatlakozni 2005-ben induló uniós emissziókereskedelmi rendszerhez. Addigra Magyarországnak is fel kell osztania a rendszerben résztvevő iparágakra jutó kibocsátási kvótát. Egyes szakértők szerint a klímavédelmi egyezményben rögzített vállalásunkhoz képest jelentős tartalékaink vannak, Magyarország esetében az 1995-97 közötti időszakot tekintik bázisnak, azóta pedig a leginkább szennyező ipari tevékenység jelentős mértékben beszűkült. Ugyanakkor Baráth Barna szerint a csatlakozó országok - Szlovéniát kivéve - mind jobban állnak kiotói vállalásaikhoz képest. Úgy véli, képesek leszünk teljesíteni a kibocsátási értékek tervezett mérséklését, de az energiafogyasztás és a közlekedés tervezett növekedése miatt nincs jelentős kvótafeleslegünk.

Az emissziós jogok kiosztására vonatkozóan nincs részletes uniós szabályozás, a tagországok meglehetős önállóságot élveznek ez ügyben, azonban nem oszthatnak fel többet, mint a rendszerben részt vevő iparágak várható szükséglete. Az emisssziókereskedelem ugyanakkor számos jogharmonizációs kérdést is felvet - jelzi Dezső Attila, a Dezső, Réti & Antall Ügyvédi Iroda partnere. Hozzátette: a kibocsátási jogok kereskedelmét szabályozó előírásoknak biztosítaniuk kell a kvóták forgalomképességét. A kvótakereskedelemnek be kell épülnie az érintett iparágak gazdálkodásába, ezáltal átalakulhatnak a piaci viszonyok is. Azoknak a társaságoknak, amelyek túllépnék saját kvótájukat, plusz kibocsátási jogot kell vásárolni, aminek a költségét nyilván be kell építeniük áraikba. Akik viszont nem használják ki kibocsátási lehetőségüket, azok a felesleget értékesíthetik a piacon.

A gazdasági minisztérium a magyarországi kvótaelosztási terv előkészítéseként hatszáz-egynéhány olyan céget keresett meg, amely feltételezhetően érintett lesz az uniós emissziókereskedelemben. Közülük eddig 134 társaság küldte vissza az ezzel kapcsolatos adatlapot a tárcához. Azt azonban nem tudni még, hogy pontosan hányan osztoznak majd a nemzeti kvótán.