Változó építési közbeszerzés
Az építőipari cégek uniós sikeréhez elengedhetetlen az új szabályozási, üzletszerzési körülményekhez való alkalmazkodás. A kulcsszó a közbeszerzés, hiszen mindenütt így kell dönteni a nagyobb beruházások sorsáról.
Erről a témáról tartott előadást a Vegyépszer által szervezett konferencián Németh Anita, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője, aki szerint a 2003 végén elfogadott új jogszabály már minden szempontból illeszkedik az uniós szabályokhoz. A változások fő szabályként az Európai Unióhoz történő csatlakozással lépnek hatályba, az ehhez szükséges végrehajtási rendeletek február végén, március elején jelennek meg. A szabályokat azonban ez év január elsejétől kell alkalmazni az EU strukturális és kohéziós alapjaiból is finanszírozott projekteknél.
A legfontosabb újdonság, hogy a korábbinál lényegesen szélesebb kör indulhat a tendereken: minden uniós vállalkozás, sőt a WTO Közbeszerzési kódexében részes államok cégei is a magyarokkal azonos elbírálás alá esnek, s ugyanez igaz külföldön a hazai társaságokra is. Ugyanakkor a pályáztatók továbbra is rákérdezhetnek a tíz százaléknál nagyobb mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra.
A külhoni pályázatoknál különösen arra kell ügyelni, hogy nincs egységes európai közösségi szabályozás, vagyis mindig a kiíró ország jogát kell alkalmazni. Ezért kisebb eltérések lehetnek a követelményekben és a lebonyolításban is. Szükség van tehát a helyismeretre. Ennek segítésére már készülnek a tagállamok közbeszerzési szabályait összefoglalva bemutató kiadványok.
A külföldi megbízásra vágyóknak nem elegendő az uniós hirdetményeket figyelni, mert így általában csak az 5 millió euró feletti tendereket publikálják. A kisebbek viszont csak a meghirdető ország közbeszerzési értesítőjében jelennek meg, többnyire nemzeti nyelven. Ezért hasznos volna, ha a civil, vagy az építőipari érdek-képviseleti szervezetek rendszeresen figyelnék a tagországok helyi értesítőit, és a megjelenő pályázatokra felhívnák az érintettek figyelmét.
A hazai ajánlatkérőkre vonatkozó szabályok is változnak. Így például az úgynevezett hagyományos ajánlattevők, vagyis lényegében az államháztartáshoz tartozó intézmények ezután szabadon választhatnak a nyílt és a meghívásos eljárás között. A közszolgáltatók pedig nem kevesebb mint kilenc különféle eljárási rendet követhetnek, ezért nagyon fontos, hogy a pályázók tisztában legyenek a megfelelő regulákkal. Az új hazai szabályozás ismeri az építési koncesszió fogalmát is, s az bekerült a közbeszerzési törvény hatálya alá. Az ilyen kiírásokra ezen törvényt kell fő szabályként alkalmazni, s ugyancsak újdonság, hogy építési beruházásoknál lehet majd gyorsított eljárást is alkalmazni. Fontos tudni, hogy az előminősítés tartalma gyökeresen megváltozik. Az új rendszerben más alapra helyeződik a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke, továbbá az úgynevezett közszolgáltató ajánlatkérői kör esetében folyamatosan lehet jelentkezni az előminősítési rendszerükbe. Azok a társaságok, amelyek teljesítik a megszabott feltételeket, kedvező helyzetbe kerülhetnek, hiszen a közbeszerzési pályázatokon egy sor tényt már nem kell újra igazolniuk, bizonyítaniuk. (VG)
