Zöldülő hazai áramtermelés
A megújuló energiaforrások támogatási rendszere, vagyis a hatóságilag meghatározott kötelező átvételi ár számításakor a hagyományos energiahordozók felhasználásával okozott társadalmi károkat vették alapul - tudtuk meg Varró Lászlótól, a Magyar Energia Hivatal vezető közgazdászától. A fosszilis tüzelőanyaggal üzemelő erőművek által kibocsátott káros anyagok egészségromboló hatásának értéke nyilván nehezen számítható ki - érvelt a hivatal vezető közgazdásza -, de léteznek nemzetközi összehasonlító számítások erre vonatkozóan, amelyek kiindulási alapul szolgálhatnak. Eszerint a hagyományos erőművek kilowattóránként 10 forint körüli kárt okoznak társadalmi szinten, így alakult ki a jelenleg érvényes, hozzávetőlegesen 10 forint körüli támogatás.
A megújuló forrásokra alapozott erőművi fejlesztések megtérülése igen eltérő lehet - jegyezte meg Varró László. Magyarázatként hozzátette, hogy a Pécsett vagy Kazincbarcikán alkalmazott megoldások, ahol egy régi, lényegében nullára leírt szenes erőművi technológiát állítottak, illetve állítanak át faapríték-tüzelésre, nyilván lényegesen gyorsabb megtérülést eredményez, mint mondjuk a naperőművek építése, amelyek kilowattóránként 100 forintos önköltségi áron állítják elő az áramot. Az egyes források közötti gazdaságossági különbségek miatt célszerűnek látszik a szabályozást úgy alakítani, hogy a leginkább költséghatékony források kiaknázására ösztönözzön, ez pedig Magyarországon kétségkívül a biomassza és a geotermia. Varró László hozzátette: a szél és a geotermális energia esetében a forrás teljesen nyilvánvaló, a biomaszsza, ezen belül is a tűzifa esetében viszont szigorú ellenőrzést kell alkalmazni a tüzelőanyag eredetét illetően. Az energiahivatal vezető közgazdásza jelzi, a pécsi és a kazincbarcikai fejlesztések lefedik a térségben rendelkezésre álló tüzelőanyag-bázist. Ezért további jelentősebb, faaprítékra alapozott erőművi fejlesztések már nemigen várhatók. Egyes szakértők szerint már a jelenlegi fejlesztések is erőn felül megterhelik a magyarországi erdőket, és fahiánytól, ezzel együtt erdőirtástól tartanak.
A magyar erdők éves gyarapodása 12-12,5 millió köbméterre tehető, ebből éves szinten mintegy 9,2 millió köbméter kitermelését engedélyezi az Állami Erdészeti Szolgálat az állami erdőgazdaságoknak - mondja Tóth Gábor, az Ipoly Erdő Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese. A gyakorlatban azonban csak 7,3 millió köbméternyi fát döntenek ki, vagyis majdnem 2 millió köbméternyi az erdőkben, lábon marad. A már befejezett és a még folyamatban lévő fejlesztések évente valamivel több mint 1 millió tonna fát vesznek fel. Ennek a fedezete teljes mértékben adott, sőt az erdészek szerint még további kapacitásokat is el tudnak látni fával anélkül, hogy a rendkívül szigorú magyar erdőművelési szabályokat megsértenék. Ráadásul a biomassza-tüzelésre átállított erőművekben mezőgazdasági eredetű tüzelőanyagot is fel lehet használni, amiből éves szinten 10 millió tonnányi képződik az energiahivatal vezető közgazdászának információi szerint. Ennek összegyűjtése költségesebb.
