A szakképzési hozzájárulás ára
Bár a parlament módosította a szakképzési törvényt, szakképzési hozzájárulásként továbbra is a bérköltség 1,5 százalékát kell megfizetnie valamennyi belföldi székhelyű gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, állami vállalatnak, ügyvédi, végrehajtói irodának, szabadalmi ügyvivőnek és egyéni vállalkozónak. A külföldi székhelyű vállalkozás akkor köteles ezt a hozzájárulást fizetni, ha Magyarországon telephellyel rendelkezik. A január elsején hatályba lépett módosított törvény - amelyhez február 20-án adták ki két érintett tárca közös végrehajtási rendeletét - a számviteli törvényre utalva pontosítja, hogy mi tartozik bérköltséghez:
>> az alkalmazottnak kifizetett munkabér,
>> a szövetkezeti tagnak elszámolt munkadíj,
>> a cégtulajdonos személyes közreműködése fejében kivett ellenérték,
>> a személyi jellegű egyéb kifizetések,
>> bérjárulékok,
>> az egyéb jogviszony keretében foglalkoztatottaknak kifizetett összeg,
>> prémium,
>> jutalék,
>> jutalom,
>> 13. havi fizetés stb.
A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozó esetén a munkaviszony keretében kifizetett bérköltség képezi a szakképzési hozzájárulás alapját.
Azok a munkáltatók, melyek gyakorlati képzést szerveznek, csökkenthetik befizetési kötelezettségüket. Csökkentő tényező: a tanulónak a szakmai gyakorlat időtartamára kifizetett díjazás, melynek összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát, a pénzbeli juttatást terhelő járulékok, a tanulónak járó védőruha-, munkaruha-juttatás, a kedvezményes étkeztetés, a vizsgáztatással felmerülő útiköltség, szállásköltség-térítés, a szakmai követelményekhez szükséges szintvizsga költségei. De ide sorolandó például a csoportos gyakorlati képzést szolgáló eszközök beszerzése, a helyiségbérleti díj. A szerződés alapján foglalkoztatott tanuló gyakorlati képzéséhez felhasznált anyagköltséggel (legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 20 százalékának megfelelő összeggel) szintén csökkenthető a befizetendő összeg. A költségcsökkentő tételek felsorolását a végrehajtási rendelet melléklete tartalmazza, ezek összességükben nem haladhatják meg képzésben részt vevőnként és naponként a legkisebb munkabér 40 százalékát.
Az Országos képzési jegyzékben nem szereplő képzések szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolhatóságáról a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács dönt.
Ha a munkáltató a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének csak részben tett eleget, a fennmaradó részt a munkaerő-piaci alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie.
A munkáltató a szervezett képzésre vonatkozóan köteles a képzés megkezdésének tárgyévében a jogszabály mellékletében meghatározott elszámolást benyújtani az illetékes munkaügyi központ részére, amely az elszámolásokról nyilvántartást vezet.
