Feleslegesen kockáztató vállalatok
Általában véve a magyar vállalatok nyolcvan százaléka véli úgy, hogy lépéseket tett annak érdekében, hogy csökkentse a gazdasági bűnözés (beleértve az ellene irányuló üzleti hírszerzést is) kockázatát - szerepel a PricewaterhouseCoopers 2003-as felmérésében. A PwC tapasztalatai, illetve a kutatás egyéb adatai szerint azonban úgy tűnik: a magyar vállalkozások alaptalanul magabiztosak e kérdésben, a megelőzésre fordított intézkedések és beruházások tekintetében jelentős az elmaradás az európai átlaghoz képest - mondta a Világgazdaságnak a kutatás egyik irányítója, Fekete Miklós, a PwC vezető menedzsere. Erre utal egyebek között, hogy azok a hazai cégek, melyek észleltek valamiféle ellenük irányuló gazdasági bűncselekményt, 53 százalékban véletlenül szereztek arról tudomást. Ugyanez az arány Nyugat-Európában csak 33 százalékos. A felmérésről és annak tapasztalatairól Fekete Miklós beszámol majd a március 30-án Budapesten, Üzleti hírszerzés és elhárítás címmel megrendezésre kerülő konferencián is.
A cselekmények véletlen felfedezésének magas aránya alapján feltételezhető az is, hogy a gazdasági bűncselekmények egy része voltaképpen mindvégig rejtve marad, a latenciát azonban növelheti egy másik tényező is: a PwC globális, az egész világot átfogó vizsgálatának egyik meghatározó tapasztalata az, hogy a gazdasági bűnözés fontosabb következményekkel járhat a hírnév, a márkaimázs és az alkalmazotti morál terén, mint a közvetlen pénzügyi veszteségek tekintetében, megérheti tehát hallgatni róla. A közvetlen veszteségeket egyébiránt a tavaly készült felmérés alapján világszerte cégenként átlagosan 2,2 millió dollárban határozták meg: ennyi az egy vállalatra jutó, a működés során keletkezett, gazdasági bűncselekményből származó veszteség okozta kár. Természetesen az egyes öszszegek igen eltérőek lehetnek, a nemzetközi és a hazai tapasztalatok egybevágnak a tekintetben is, hogy minél nagyobb egy cég, annál nagyobb esélye van a különböző bűncselekmények elkövetésének. Ezzel együtt a megkérdezett 108 hazai vállalkozás hét százaléka is egymillió dollárt meghaladó kárról számolt be. Összességében a magyar cégek 39 százaléka az elmúlt két évben szenvedő alanya volt egy vagy több komoly gazdasági bűncselekménynek. Amellett, hogy ez az arány két százalékkal magasabb, mint kelet-közép-európai régiós átlag, önmagában is 12 százalékos növekedést jelent a két évvel ezelőtti hazai adathoz képest. A vállalkozások a leggyakrabban a felmérés során a hűtlen kezelésnek tekintett (a magyar büntetőjogi tartalomtól eltérően használt) bűncselekményekről számoltak be, a vagyontárgyakban esett kárról a vállalatok 51 százaléka tett említést Magyarországon.
Nyugat-Európában ennél magasabb, 65 százalék ez az arány - szerepel a PwC tanulmányában. Ennek ellenére - hangsúlyozta Fekete Miklós - a cégek nem számolnak komolyan azzal, hogy ez a probléma őket is érintheti: erre utal az a szignifikáns különbség, amely a hűtlen kezelés valós, 51 százalékos és vélelmezett, mindössze 18 százalékos előfordulása között van. Még aggasztóbb a helyzet a számítógépes bűnözést és az ipari kémkedést tekintve: a válaszadók mindössze egy százaléka vélte úgy, hogy ez elterjedt probléma lehet Magyarországon, ezzel szemben azonban 16 százalékuk konkrét, a cégét sújtó esetet említett. Az ipari kémkedés esetében az arány 0, illetve 30 százalék. Érdekesség, hogy teljesen fordított a helyzet a korrupcióval kapcsolatosan: miközben a válaszadók 58 százaléka véli úgy, hogy elterjedt bűncselekményről van szó, valójában a magyar vállalatok mindössze 14 százaléka számol be arról, hogy valamilyen formában kapcsolatba került a kenőpénzzel - ez a különbség még akkor is magas, mondta kérdésünkre Fekete Miklós, ha a társaságok nyilván még egy anonim felmérésben sem szívesen beszélnek ilyen ügyekről.
Ugyan a magyar cégek nyolcvan százaléka úgy véli, lépéseket tett a potenciális károk kivédésére, szinte minden összehasonlító adat arra utal, hogy lemaradásban vannak európai társaiktól. A vállalatoknak csupán öt százaléka szervez munkatársai és hét százaléka vezetői számára csalás és egyéb bűncselekmény elleni képzést, amely lényegesen alacsonyabb, mint a globális arány. Mindemellett a hazai vállalkozások 12 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt egy év alatt ellenőrzési folyamatai nem erősödtek, a régióban mindössze a cégek öt százaléka mondja ugyanezt.
