Globális fúziós hullám várható 2004-ben

A nemrég bejelentett óriási fúziók nyomán a bankszektor januári üzletei majdnem túllépték a teljes 2003-as volument. Ehhez az is hozzájárult, hogy a JP Morgan Chase és a Bank One összeolvadása az eddigi harmadik legnagyobb bankfúzió.

A bankvilágon kívül is szépek a kilátások. A Vodafone Group- AT&T Wireless ügylet több mint 25 milliárd dollárt ígért. Még nagyobb összegről szól a Comcast többször elutasított ajánlata a Disneyre: már 67 milliárd dollárnál jár a licit.

Az nagy üzletek korántsem véletlenül történnek éppen most. A rendkívül alacsony kamatszint is lendít a részvényárakon: a befektetők nem feltétlenül elégednek meg azzal a nagyjából négyszázalékos hozammal, amelyet ma a tízéves amerikai állampapír ígér. Ráadásul a piac arra számít, hogy a hozamok egy ideig alacsonyak is maradnak, különösen a Fed legfrissebb jelentése után, amely szerint a kamatok a megfelelő szinten állnak. Sokak szerint a hosszú recesszió után a Fed szívesebben kockáztatja meg az infláció növekedését, mintsem hogy túl korán emelje az alapkamatot.

Európában is hasonló a helyzet, de más okok miatt: az uniós gazdaság lomha növekedése miatt nem valószínű, hogy az Európai Központi Bank kamatemelésre merne gondolni. A német és a francia gazdasági javulás a szakértők szerint még éretlen, és egy túl gyors alapkamat-emelés tönkretenné a kibontakozó fellendülést. Az euró dollárhoz viszonyított drágulása végképp irreálissá teszi a lépést. A vén kontinens gazdaságának mélyrepülése után szeptemberben tért vissza az élet az itteni fúziós piacba. Az Air France felvásárolta a KLM légitársaságot 784 millió euróért, s októberben a Tchibo megvette 4,4 milliárd euróért a Beiersdorfot a hamburgi Niveától. Kelet-Európában inkább a kétes ügyletek kerültek a lapok címoldalára. Ilyen volt az orosz Jukosz és a szintén orosz Szibnyefty áprilisi, s mára visszamondott fúziója.

Ázsiában a globális receszszió mellett a SARS is távol tartotta az üzletembereket. Csak az év végére javult a helyzet, amikor a HSBC és a Morgan Stanley vezetésével Kína legnagyobb sörfőzdéje, az állami kézben lévő Tsingtao az amerikai Anheuser-Buschsal kötött részleges fúziós megállapodást. A legfontosabb, tisztán ázsiai tranzakció a Chohung Bank felvásárlása volt. A fúzióval Korea második legnagyobb cége jött létre.

A felvásárlási üzletek szempontjából mostanság mindenképpen jobb a helyzet, mint tavaly. Az elemzők bizakodók, hiszen 2003-ban a nehézségek ellenére is több mint 8-ra nőtt az ilyen üzletek száma, értékük 6 százalék felett gyarapodott. Ma pedig a cégeknek több szabad pénz áll a rendelkezésükre, amelyet szívesen költhetnek piaci helyzetüket erősítő fúziókra. Felvásárlási célpontokban sincs hiány: a gazdasági fellendüléssel számos olyan beolvasztható cég van, amely nyereséges. A méretgazdaságossági előnyök különösen az európai pénzügyi szektor konszolidációját ígérik.

Elemzők szerint az induló fellendülés teljesen más, mint a négy-öt évvel ezelőtti, amikor az internetes cégek válogatás nélkül hihetetlen összegekért keltek el. A befektetők ma sokkal jobban figyelnek a fundamentumokra, s a felvásárlások és áremelkedések sem csak egy slágerágazathoz kötődnek.

A Roland Berger tanácsadó cég tanulmánya szerint a felvásárlások főként a gyógyszer- és vegyiparban, az élelmiszer-kereskedelemben, a gépjárműipari beszállítóknál, valamint az információs-technológiai és a telekommunikációs szektorban rajzolhatják át az erőviszonyokat. Az autógyártóknak hatékonyságuk javításához inkább belső erőforrásaikra kell támaszkodniuk, míg a konszolidációra igencsak megérett európai légi közlekedésben nemzeti szabályozások gátolják a felvásárlásokat. Az unió bővülése azonban ezen a téren is változásokat hozhat.

Szintén emelheti a felvásárlások számát, hogy az unió januárban módosította fúziós szabályozását. A májustól életbe lépő új rendszerben jóval rugalmasabb lesz a kérelmek elbírálása. Ezentúl azonban nem csupán domináns piaci helyzet kialakulásakor tilthatja meg az Európai Bizottság majd a fúziót, hanem akkor is, ha az más okok miatt tekinthető a "versenyt érdemben korlátozónak". A bizottság azokat az ügyeket vizsgálja kötelezően, amelyekben a felek összesített világszintű forgalma eléri az 5 milliárd eurót, s minden érintett legalább 250 millió eurós uniós árbevételt ér el. Ezeknél az ügyeknél a tagországok hatóságainak külön jóváhagyására nincs szükség. Mivel azonban az ennél kisebb tranzakciókhoz legalább három állam hatóságának kell rábólintania, várható, hogy az egyszerűbb ügyintézés reményében sokan kérik, kisebb volumenű ügyükben is a bizottság járjon el.