Koncentrálódó cipő-kiskereskedelem

Tavaly a lábbelik értékesítése 8 százalékkal nőtt hazánkban, a ruházati cikkek 339 milliárd forintos forgalmából a cipő 24 százalékkal részesedett - derül ki a GfK Piackutató Intézet kutatásából. Bár a magyar cipő-kiskereskedelemben egyre nő a hipermarketek részesedése a szakláncokkal szemben, a kereskedők számára elsősorban az olcsó, távol-keleti - főleg kínai - termékek tömeges behozatala okoz problémát.

A magyar cipőpiacon felerősödött a koncentráció, a profitlehetőségek szűkülése pedig egyre élesedő versenyhelyzetet teremt. A trend egyértelmű vesztesei a rossz helyen lévő és a kis üzletek. Ezen vállalkozások jelentős része tőkehiánnyal küzd, melyet súlyosbít a folyamatosan lassuló, manapság 180 naposra taksált áruforgási sebesség.

Becslések szerint 5,5-6 ezer árusítóhely van, de néhány éven belül várhatóan az üzletek 10-15 százaléka bezár a fizetésképtelenség miatt. A hazai cipőpiac stabilizálódását mutatja, hogy - a nyugat-európai tendenciákhoz hasonlóan - egyre kevésbé jellemző az idegen területről érkező kényszervállalkozók üzletnyitása - nyilatkozta lapunknak Berkovits Miklós, a Magyar Cipőkereskedők Egyesületének elnöke.

A legális cipő-kiskereskedelmi forgalom növelésében a külföldi tulajdonban lévő szakláncok (Humanic, Deichmann, Reno) járnak az élen, őket a hipermarketek követik, majd néhány tucat, többségében hazai tulajdonban lévő, 2-10 üzlettel rendelkező kisebb lánc következik. A magyar tulajdonosok döntő része azonban csak egy-egy boltot birtokol.

A kis üzletek tömeges bezárására számít Nagy István, a 8-10 százalékos részesedésével piacvezetőnek számító, osztrák tulajdonban lévő Humanic Kft. ügyvezetője is. Megítélése szerint cége kiemelkedően jó évet zárt tavaly, árbevételük meghaladta az 5 milliárd forintot. Hamarosan a 25. üzletüket nyitják meg Pécsett, az idén további két árusítóhely megnyitását tervezik - emelte ki Nagy István.

A szintén német tulajdonú Reno Cipő Kft. 1991 óta van Magyarországon, tavalyi bevétele 1,8 milliárd forintra tehető. Az idén azonban már öt vidéki bolt is bezárt, jelenleg 25 üzletet (köztük 11 budapestit) működtetnek.

Vezető szerepre törekszik a magyarországi piacon a német tulajdonban lévő Deichmann. Ennek érdekében a következő években további 35-40 cipőbolt nyitását tervezi a hazánkban 2001 óta jelen lévő, Európa legnagyobbjának számító cipőkereskedelmi hálózat (VG, 2003. szept. 25.). Márciusban nyit a tizedik Deichmann-üzlet, a tavalyi árbevételről azonban a cég nem akart felvilágosítást adni. Sajátos szereplője a hazai piacnak az 1993-ban alapított, 100 százalékos német tulajdonban lévő Garant Cipő + Divat Kft. A cég egyfajta marketingszövetség: szakkereskedők és beszállítók számára kínál kölcsönösen előnyös feltételeket - mondta Szabó György ügyvezető igazgató. A beszállítói kör és a kiskereskedelmi hálózat folyamatosan bővül, magyarországi viszonylatban jelenleg 65 kiskereskedelmi partnerük mintegy 150 üzletben árusít cipőket és sportárukat.

A szakmai tanácsadáson túl a német anyacég középlejáratú kölcsönök folyósításával is segíti a partnereket. A kritikán aluli minőségű kínai termékek tömege mellett az időnként felbukkanó "kényszervállalkozások" jelentik a legerősebb konkurenciát a stabil kereskedői körnek. Mindkét problémánál szigorúbb szabályozást tartunk szükségesnek - hangsúlyozta.

A hazai cipő-kiskereskedelemnek meghatározó szereplői a kínai "vállalkozók", akiknek versenyképessége abból adódik, hogy közterhek fizetése nélkül folytatják tevékenységüket. Egyes becslések szerint a magyarországi forgalom mintegy 50 százalékát bonyolítják. A kiskereskedelmi forgalomba kerülő termékek döntő hányada a Távol-Keletről érkezik hazánkba, de tetemes az erős cipőiparral rendelkező országokból (Olasz-, Spanyolország, Portugália) történő beszerzés is, míg a választéknak csupán 10-12 százaléka magyar eredetű. A nagy bevásárlóközpontokban is megjelentek az olcsó, silány minőségű lábbelik, de ugyanez a kínálat megtalálható a hipermarketek cipőosztályán is. A gyenge minőség a választék mintegy 50 százalékára jellemző, ám Berkovits Miklós szerint 5-8 éven belül csökkenhet forgalmuk, ehhez azonban az életszínvonal emelkedése is szükséges. A Magyar Cipőkereskedők Egyesületének célja, hogy átláthatóbbá tegye a piaci viszonyokat, ennek érdekében nagyobb ráhatással legyen az illetékes szervekre. Ugyanakkor elismerik: erőfeszítéseik eddig kevés eredménnyel jártak.

Berkovits Miklós szerint új, komoly kiskereskedelmi szereplő megjelenése nem várható. Jelenleg évente 22-25 millió pár cipőt adnak el Magyarországon, a következő néhány éven belül az egy főre jutó fogyasztásnak 3-3,5 párra kellene nőnie (a nyugat-európai átlag 4,2-4,5 pár/fő). Csak ez a fejlődés biztosítaná, hogy még differenciáltabb és szélesebb legyen a cipőüzletek kínálata, egyúttal teret adva a jó minőségű, de drágább termékeknek.