SAPARD-lexikon
>> Az EU vezetői 1999-ben a berlini csúcsértekezleten hagyták jóvá az előcsatlakozási programokat, így a SAPARD-ot is.
>> A SAPARD-program tíz csatlakozó kelet-közép-európai országban a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést segítő intézkedések közösségi támogatási keretét biztosítja a csatlakozásra való felkészülés időszakában.
>> A program célja kettős: segíteni a tagjelölt országoknak a közösségi jogszabályok átvéte-
lében, különös tekintettel a mezőgazdasági és orientációs alapból (EMOGA) finanszírozott agrár-infrastruktúra- és vidékfejlesztési intézkedésekre. A másik célja előmozdítani a fenntartható és versenyképes agrárgazdaság fejlesztéseit, csökkenteni az agrártevékenységekből származó káros környezeti hatásokat, erősíteni a vidéki térségek adaptációs képességét. Kiemelt célja a munkahelyteremtés és -megtartás, valamint a felkészítés a strukturális alapok fogadására.
>> Magyarország az 520 millió eurós éves keretből 38 milliós támogatásban részesül. Az összeget a tíz ország között az egy főre jutó GDP, a mezőgazdaságban dolgozók száma, a mezőgazdaságilag hasznosított terület nagysága és a területi sajátosságok alapján osztották el.
>> Az évi 38 millió euró mellé, amely mintegy 9,5 milliárd forint, a társfinanszírozás 3 milliárd forint, így 12,5 milliárd az éves SAPARD-forrás.
>> A pályázatokat a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium írja ki.
>> A kedvezményezettek: jogi és természetes személyek, jogi személy nélküli gazdasági társaságok és integrációik, civil szervezetek, önkormányzatok, szakképzési fejlesztő- és szolgáltatóintézetek, szaktanácsadók, vidéki települések és tanyák lakói, vállalkozói.
>> A pályázatok közül kizárólag az agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást célzó felhívásoknak van földrajzi korlátja. A 15 kiválasztott természeti terület a következő: Borsodi Mezőség, Észak-Cserhát, Bugac- Majsa-homokhátság, Kiskunsági-homokhátság, Felső-Tisza, Göcsej, Szigetköz, Dél-csongrádi-hátság, Közép-Mezőföld, Bodrogköz, Közép-Nyírség.
