Új tevékenységek a védelmi ágazatban

A hazai védelmi ipar a rendszerváltást követően nagymértékű átalakuláson és leépülésen ment keresztül. A fordulat után Magyarországon az az álláspont jutott érvényre, hogy a védelmi ipart ugyanúgy kell kezelni, mint a többi ágazatot, azaz csak annak van létjogosultsága, aki saját erejéből képes talpon maradni. Ennek köszönhetően míg korábban a termelésnek nagyjából a háromnegyede exportra ment, addig a kilencvenes években ez az arány megfordult, s lényegében csak azok a cégek tudtak életben maradni, akiknek sikerült megrendeléshez jutni a honvédségtől. A trend 1995 után fordult meg, majd a növekvő megrendeléseknek a NATO-csatlakozás adott új irányt az új minőségi követelmények megjelenésével, illetve nagyjából ekkortól vált érzékelhetővé az a politikai szándék, hogy a hazai védelmi ipart kiemelten kell támogatni. Mindenesetre a szorosan vett védelmi iparban foglalkoztatottak száma így is csak tizede, mintegy 2 ezer fő a rendszerváltás előtti létszámnak.

Ma már nem csak a klasszikus fegyvergyártás tartozik bele a védelmi ipari tevékenységbe, hanem egyre több, magas technikai tudást igénylő tevékenység is, így az elektronikai hadviselés, a zavarás, az adatok feldolgozása és torzítása, a felderítés, valamint különféle egyéni védelmi eszközök és felszerelések gyártása is részben ide köthető. Ezzel, valamint a honvédség egyes tevékenységeinek kiszervezésével köthető össze, hogy a hagyományosan a védelmi iparban működő vállalkozások mellett számos olyan cég jelent meg, amelyek fő tevékenységi köre más területekhez kapcsolható, ám egy-egy feladat miatt egyre inkább a védelmi iparhoz is köthető - fejtette ki Kovács Géza Péter. A Magyar Védelmi Ipari Szövetség (MVSZ) elnöke szerint ezzel magyarázható, hogy miközben a klasszikus védelmi ipari tevékenység értéke, az elmúlt években mért növekedés és a lassan beinduló honvédelmi beszerzések ellenére, nem éri el az évi 15 milliárd forintot, a védelmi iparhoz köthető vállalkozások forgalma ennek a többszöröse. A védelmi iparban jelenleg is eredményes és fejlesztésekre képes hazai cégek három nagyobb csoportra oszthatók. Középvállalkozások egy csoportja továbbra is elsősorban a honvédség számára vállal el speciális javítási és karbantartási feladatokat: így a HM Currus Rt., a HM Arzenál Rt., a HM ArmCom Rt. és a Dunai Repülőgépgyár Rt. Jelenleg ezek a cégek kötődnek legszorosabban a honvédséghez, s éppen emiatt a haderő újabb átalakítása is ezeket a vállalatokat érintheti leginkább.

A második csoportba néhány olyan cég (például a Nike- Fiocchi Kft. és a Respirátor Rt.) sorolható, amelyek a legújabb fejlesztésű termékeket kínálják, ám tevékenységük csak részben kötődik közvetlenül a védelmi iparhoz. Az előbbiek közül harmadik csoportként - méretét tekintve - kiemelkedik a Rába Járműipari Holding Rt., valamint a honvédelmi tárca tulajdonában lévő HM EI Rt., amelyek tevékenysége szintén csak részben kapcsolható a védelmi iparhoz. Az ágazathoz kapcsolódó cégek forgalmát növelheti, hogy a védelmi felülvizsgálat okozta megtorpanást követően ismét felfutóban vannak a honvédségi beszerzések. Az elkövetkező években a megrendelések növekedése várható, igaz a haderőreform miatt egyes területeken ezzel egyidőben visszaesésre kell számítani.

A vásárlásoknál meghatározó szerep juthat a hosszú távú fejlesztési programoknak, például a gépjárműtendernek, amelynek legértékesebb részét a Rába nevével fémjelzett konzorcium nyerte el. Emellett a hazai cégeknek jelentős megrendelést jelenthet a honvédség nemzetközi együttműködésbe felajánlott egységeinek speciális - például vegyvédelmi - eszközökkel és felszerelésekkel való ellátása is.

A HM tervei szerint folytatódik a nem harcászati tevékenységek kiszervezése is. A nyugat-európai államok haderőinél is általános tendencia, hogy a védelmi vezetés a haderőn belül igyekszik minél inkább növelni a kombattáns tevékenységek arányát, míg a különféle kiegészítő tevékenységeket, például a katonai objektumok többségének őrzés-védelmét, valamint a haderő logisztikáját magánvállalkozásokra bízza.

A hazai cégeknek új lehetőséget jelenthet, hogy az MVSZ kezdeményezésére a védelmi beszerzésekhez kapcsolódó ellentételezési (offset) programokat a jövőben részben a hazai cégek külföldi ismertségének erősítésére használnák ki. Az ellentételezési programokban a hazai cégeknek egyetlen esetet - a HM Arzenál Rt. és az MBDA együttműködését - leszámítva eddig nem sok siker termett. Ugyanakkor a szakmai szervezet, valamint a gazdasági tárca egyeztetései eredményeként a jövőben offsetteljesítésként ismernék el a honvédség nagy külföldi beszállítóinak, ha azok a hazai védelmi ipari cégeknek megfinanszírozzák, hogy bekerüljenek az Epicos nevű hadiipari kapcsolatteremtő ügynökség adatbázisába. Reményeink szerint az MVSZ tagvállalatai még az év vége előtt bekerülhetnek az Epicos rendszerébe, amelyet a világ legnagyobb hadiipari cégei is előszeretettel használnak új partnerek keresésére - tette hozzá Kovács Géza Péter.

Emellett a hazai védelmi ipari cégeknek jó lehetőséget jelenthet a nagy nyugati hadiipari vállalatokkal közös referenciamunkák elvégzésére az, hogy a NATO új megfigyelőrendszerének fejlesztésénél jó eséllyel magyar cégek is bekapcsolódhatnak egyes részfeladatok elvégzésébe. A program költségeit a NATO-tagországoknak kell állnia, s a tervek szerint az egyes államok vállalatait tehervállalásuknak megfelelő arányban igyekeznének bevonni a projekt megvalósításába. Magyarországra a költségek 0,65 százaléka jut. A hazai cégek is ennek megfelelő arányú szerepvállalásra számíthatnak, elsősorban a hordozóeszközök kialakításában, elektronikai felszerelések beépítésében, adatátviteli és adatvédelmi megoldásoknál.