Veszélyben a kis és közepes nyomdák

A hazai nyomdaipar technológiai szempontból felkészült ugyan az uniós csatlakozásra, ám az ágazat derékhadát képviselő kis- és középvállalkozások zöme nehezen birkózik meg a piaci kihívásokkal - állítja Peller Katalin, a Magyar Nyomdász Szövetség főtitkára. Az e körbe tartozó nyomdák jó részét ugyanis a rendszerváltás után mérnökök, gépmesterek alapították, akik kevésbé értenek a cég vezetési, értékesítési és marketingstratégiájának kidolgozásához. A hazai nyomdaiparban már ma is éles verseny folyik egy-egy megrendelésért, s ez az uniós csatlakozást követően még erősödni fog. Várhatóan a szlovák, az osztrák és szlovén nyomdák támasztanak majd erős versenyt.

A főtitkár kiemelte, hogy ma már nem elég egy rendelést jó minőségben, határidőre elkészíteni, az eddiginél jobban kell figyelni a piac igényeire. Az Európa-szerte egyre inkább szolgáltatói ágazattá váló nyomdaiparban manapság a kereskedelmi és reklámkiadványok készítése a húzóágazat. E téren az előrejelzések az idén nyolc-tíz, jövőre már tizenöt százalékos bővülést jeleznek. A kis- és közepes nyomdáknak mégis igyekezniük kell, hogy a piacbővülésből kivehessék részüket. Számítaniuk kell arra, hogy a nagyobb cégek is elvállalnak majd kisebb volumenű munkákat.

Hasonló problémákról számoltak be az angol nyomdászszövetség vezetői is Peller Katalinnak a közelmúltban. A két szövetség ezért úgy döntött, hogy uniós forrásokból közös projekteket indít a kis- és középvállalkozások vezetési ismereteinek bővítésére. Először reprezentatív állapotfelmérést készítenek, s az adatok értékelése alapján gyakorlati útmutatót készítenek a kisvállalatoknak, amelynek segítségével felvehetik a versenyt akár a multikkal is. A tapasztalatokat az ősszel egy konferencia keretében ismertetik.

A lapunk által megkérdezett nyomdák vezetői úgy vélik, hogy tovább kell javítani üzemeik hatékonyságát. Úgy látják, legalább évi egymilliárd forintos árbevétel mellett van arra módjuk, hogy egy-egy speciális terület ellátására - például marketingre, értékesítésre - külön szakembert alkalmazzanak. Szentendrei Zoltán, a magyar magántulajdonban lévő veszprémi Prospektus Nyomda ügyvezető igazgatója elmondta, az elmúlt évben mintegy hétszázmillió forintos fejlesztéssel látták el a nyomdát csúcstechnológiával. Ez nem kis összeg, mivel a 40 fős nyomda éves árbevétele hétszázmillió forintra tehető. A társaság elsősorban a belpiacon tevékenykedik, de az uniós csatlakozást követően Ausztriában is szeretne megrendeléshez jutni. Már felvettek egy értékesítési igazgatót, akinek kiemelt feladata az osztrák piac feltérképezése. A tapasztalatok szerint a nyugat-európai nyomdák egy-egy munkafolyamatot kevesebb emberrel végeznek el, mint a magyarországiak, vagyis hatékonyabb az ottani munkavégzés. E trendet magyar cégeknek is követniük kell.

Más ágazatokkal ellentétben a nyomdaipart kedvezőtlenül érinti a termékdíjas törvényjavaslatról folytatott egyeztetések elhúzódása. Ezzel ugyanis tarthatatlanná válhat a terv, hogy május 1-jétől a reklámhordozó papírok után kivetett termékdíjat ne a termék első forgalmazójának - azaz a nyomdának -, hanem a megrendelőnek kelljen megfizetniük. Ez kedvező változást jelentene, mivel a "szennyező fizet" elv akkor érvényesül, ha a díjat nem a nyomdákra, hanem a termék megrendelőjére terhelik. Ám a javaslat más pontjairól folytatott tárgyalások elhúzódása miatt tartunk attól, hogy nem kerül sor a módosítás életbeléptetésére május 1-jén - közölte Peller Katalin. Az oldószerek után kivetett, a gyakorlatban nehezen alkalmazható termékdíj megszüntetése ugyancsak kedvezne, ám érthetetlen, hogy a hatályos rendelkezés betarthatatlansága láttán miért csak 2005. január 1-jétől léptetnék életbe a változtatást. Szerinte reálisabb lenne, ha erre is az uniós csatlakozással egy időben kerülne sor, hiszen a környezetterhelést leghatékonyabban a gyártásnál, a felhasználható alapanyagok és gyártási technológiák körének pontos meghatározásával, s hulladék ártalmatlanításával lehet csökkenteni.

Az uniós csatlakozás kapcsán a nyomdák egy részének az egységes környezethasználati engedélyt be kell szereznie, amely az elérhető legjobb technológia alkalmazását írja elő. Az engedély beszerzése hosszadalmas, ráadásul az eljárás meglehetősen költséges is. A fő probléma az, hogy a nyomdaiparra nincs is mindenki által elfogadott környezetvédelmi koncepció, s a tárcák által zöldokokra hivatkozva bevezetett terhek hatását együttesen senki sem vizsgálja - véli Peller Katalin. A nyomdák zaj- és légszennyezése jelentősen csökkent az elmúlt években, még a papírport is összesöprik, közben a környezetvédelem fiskális szempontú megközelítése sokszor nem a valós problémákat célozza meg.

Újabb anyagi és adminisztrációs terhet jelenthet a nyomdáknak az is, hogy kormányzati tervek szerint a jövőben a nyomdákban felhasznált alkoholtartalmú kemikáliákat is a jövedéki törvény hatálya alá sorolnák, amelyeket a gyártásnál és géptisztításnál használnak fel a nyomdákban. Az új teher főként a kis nyomdákat sújtaná, miközben a változtatás nem indokolható racionális érvekkel.