Az áttörés kora Budapesten
A szervezők alaposságát dicséri a kiállított anyag bősége, hiszen a megtekinthető műkincsek száma meghaladja a hatszázat, ebből háromszáz Ausztriából érkezett. A magyarországi múzeumok mellett további 35 intézménytől kölcsönöztek műtárgyakat. A több helyszínt azonban nemcsak a mennyiség indokolja, hanem a tematikus egység is. A Magyar Nemzeti Galériában a Közös és eltérő utakon című tárlat a korszak festészetét, a Budapesti Történeti Múzeumban Azok a boldog békeidők címmel az építészetét, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) A tegnap világa a színházi, irodalmi életet mutatja be.
Hangsúlyoznunk kell azonban a szervezők rafinériáját. A cím az osztrák ,,nagyokat" tolja előtérbe, holott a Magyar Nemzeti Galéria tárlata fantasztikus magyar remekeket is felvonultat, a nagybányai festőktől Csontváryn át egészen Kassákig. Nem említi a fölfedezés azon örömét, amikor osztrák és magyar festők munkáiban megtaláljuk a ma is élő, "puszta-csikós" magyarságkép gyökereit, s lenyűgözve állunk a tény előtt, milyen romantikusnak is látszottunk valamikor. Azért is rafinált a címadás, mert aki azt gondolja, hogy egy tárlattal ,,letudhat" mindent, csalódni fog. Klimt, Kokoschka és Schiele művei mindhárom kiállítás szerves részét képezik, ez tény, de a látogató ne várjon sok alkotást ezen fantasztikus hármastól. Igaz, például Kokoschka díszmenettervei, melyeket Ferenc József uralkodásának hatvanadik évfordulójára készített, a történeti múzeumban kaptak helyet, míg az OSZK-ban a Klimt-folyóirat terveit tekinthetjük meg.
Ugyanakkor látható például a fantasztikus ruhatörténeti bemutató, amely igazán életszagúvá teszi a tárlatot, s közel hozza a kor hangulatát. Láthatunk Wiener Werkstätte ruhákat és színházi jelmezeket, s Habsburg Ottó kilencéves korában viselt koronázási díszruháját is. Külön érdekessége egy-egy darabnak, hogy rögtön mellette megtaláljuk a festményt is, amely megörökítette az alkalmat, a ruhát és viselőjét. De ugyanennyire lenyűgözőek a színházi jelmeztervek, a kor díváiról készült sztárfotók vagy a makettezett színpadtervek.
Emellett nyomon követhetjük a mai Bécs és Budapest felépülését, fotókon és tervrajzokon, s nem utolsósorban próbára tehetjük helyismeretünket is.
