Beinduló szennyvízberuházások uniós forrásokból
Néhány hónapon belül a Sopronban és Pécsett is megkezdődhet az Európai Unió által támogatásban részesített szennyvízberuházások kivitelezése. Hosszas előkészítést követően a kivitelezői tendereket mindkét városban kiírták, Pécsett az eredményhirdetés is megtörtént, míg Sopronban most folyik a beérkezett pályázatok értékelése.
Sopron a városban jelenleg is meglévő szennyvíztisztító elavultsága miatt nyújtott be támogatási kérelmet az ISPA 2001-es pályázata keretében Brüsszelnek. A telep hatékonyságnövelésének lehetőségeit vizsgáló megvalósíthatósági tanulmány a kétlépcsős biológiai tisztítás bevezetését irányozza elő. Emellett - a környezetvédelmi tárca fejlesztési igazgatóságának tájékoztatása szerint - a projekt keretében a város szennyvízelvezető rendszerébe újabb területeket kapcsolnának be, s a meglévő hálózatot is továbbfejlesztenék. Az előzetes számítások szerint az 53 ezer lakost érintő beruházás teljes költsége mintegy 18,68 millió euró lesz, amelyből az EU 9,34 millió előteremtését vállalta.
A pécsi beruházás elindítását mindenekelőtt a város területén és környékén található értékes ivóvízbázis hosszú távú védelme, valamint a felszín alatti vizek minőségének javítása indokolta. Ehhez Pécs város és környéke szennyvízhálózatának kibővítésére, továbbá egy speciális helyi, a felszín alatti vizek monitoringrendszerének kialakítására van szükség, amelynek célja a vízbázisok - az uránércbányászás során keletkezett hulladékokkal történt - szennyezésének folyamatos mérése. A beruházás közel 180 ezer ember lakóhelyét érinti. A projekt költsége mintegy 21,75 millió euró, amelyből Brüsszel 10,85 milliót finanszíroz, ugyancsak az ISPA 2001-es keretéből.
Az ISPA-támogatásban részesített fejlesztések közül a szegedi beruházás tavaly őszszel, majd a győri az idén márciusban indult el. Igaz, az előbbi kapcsán egyes részfeladatok elvégzésére még most is keresik a kivitelezőket. Az öszszességében 84,4 millió eurós szegedi beruházás elsődleges célja a meglévő szennyvíztisztító telep fejlesztése és Dél-Újszeged városrész teljes csatornahálózatának kiépítése, amely összességében 183 ezer lakos életminőségét javítja majd. Győr esetén a legnagyobb problémát a Mosoni-Duna romló vízminősége jelenti a folyamatos szennyvízterhelés és a lecsökkent vízhozam következtében, ezért a már folyamatban lévő beruházás keretében a jelenleg is üzemelő szennyvíztisztító telepet teljes egészében biológiai fokozatúvá fejlesztik. A 150 ezer ember élőhelyét érintő beruházás teljes értéke 18,4 millió euró, amelyből 7,25 milliót finanszíroznak az európai uniós támogatásból.
Az EU az ISPA előcsatlakozási alapjából Magyarország számára 2000-től évi 44 millió eurót különített el környezetvédelmi célokra. Brüsszel összesen 19 hazai pályázatra ítélt meg támogatást, amelyből a szegedi, a győri, a soproni és a pécsi projekt mellett további három szennyvizes beruházás található. Legutóbb - 2003 őszén - az Európai Bizottság illetékesei Debrecen és Kecskemét, valamint agglomerációjuk, továbbá Szombathely szennyvízelvezetésének és
-tisztításának fejlesztésére ítéltek meg anyagi segítséget.
Az előzetes számítások szerint a 220 ezer főt érintő debreceni projekt értéke eléri a 91 millió eurót, amelynek 60 százalékára kértek támogatást a pályázók a közösségtől. Ugyancsak 60 százalékos támogatást kértek a több mint 38 millió eurós kecskeméti beruházás előkészítői, amely a város és agglomerációjának 120 ezer lakosát kiszolgáló csatornahálózat fejlesztését, valamint a meglévő szennyvíztisztító-kapacitás bővítését célozza. Szombathely mellett 25 további kistelepülést érint a harmadik projekt. Ennek keretében több mint 20 millió eurós fejlesztés valósulhat meg, amelynek közel 60 százalékára kért támogatást a város Brüsszeltől.
Az uniós belépéssel összefüggésben az idei évben várhatóan öt környezetvédelmi témakörű pályázat kiküldésére kerül sor Brüsszelbe, az ISPA-t felváltó kohéziós alap forrásait megcélozva. Ebből Magyarország - az ISPA-lekötésekkel együtt - 560 millió eurót használhat fel zöldcélokra 2004 és 2006 között. A fővárosi központi szennyvíztisztító megépítését célzó projekt támogatási kérelmét a kormány néhány hete küldte meg az Európai Bizottság számára, míg további négy pályázatot július 1-jéig lehet benyújtani. Veszprém és Zalaegerszeg szennyvízkezelési fejlesztése mellett az utóbbiak közé tartozik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye regionális hulladékgazdálkodási beruházása, valamint az Észak-Alföld ivóvízvédelmi projektje. A környezetvédelmi tárca fejlesztési igazgatóságának szándékai szerint a következő években is minden alkalommal július 1-jéig küldenék ki a további támogatási kérelmeket, míg a megvalósítás a projektek többségénél várhatóan mintegy másfél évvel követi a pályázatok benyújtását.
Az első kohéziós pályázatok közül a legnagyobb értékű a csepeli központi szennyvíztisztító és azt kiszolgáló kiegészítő létesítmények megépítése, amelynél a teljes beruházási költség várhatóan meghaladja majd a 460 millió eurót. A pályázók tervei szerint Brüsszel a költségek 65 százalékát vállalná magára, emellett 20 százalékot a magyar központi költségvetés biztosítana, a maradék 15-öt pedig a fővárosnak kell majd előteremteni. A beruházás várhatóan 2005-ben kezdődik, s a központi szennyvíztisztító 2008-ra készülhet el. Ennek üzembe helyezését követően a biológiailag tisztított szennyvíz aránya Budapesten 92 százalékra nő a jelenlegi 34 százalékról.
Ennél is magasabb, 70, illetve 75 százalékos uniós támogatással számolnak az előkészítők a veszprémi, illetve a zalaegerszegi szennyvízberuházás kapcsán. Az előzetes tervek szerint a Veszprém város szennyvízkezelését fejlesztő beruházás teljes költsége mintegy 22,4 millió euró lesz, amelyből 15,7 milliót biztosíthat Brüsszel, míg a zalaegerszegi beruházás értéke 62 millió euró lehet, amelyből 46,5 milliót tenne ki az uniós támogatás. Az előbbi projekt majdnem kilencvenezer, az utóbbi pedig valamivel több mint 87 ezer lakost érint majd közvetlenül. Hasonlóan magas, 75 százalékos támogatást remélnek a 18 millió eurós Észak-Alföld ivóvízvédelmi beruházást kezdeményező önkormányzatok is, a Szabolcs-Szatmár-Bereg regionális hulladékgazdálkodási projektnél pedig 60 százalékos támogatásra számítanak az előkészítők. Ez utóbbi értéke 111 millió euró lesz, s a térség közel 600 ezer lakosának hulladékkezelését oldja majd meg.
