Energiafű, energiaerdő a Borsodi Hőerőműnek
A globális felmelegedés elleni küzdelem lehetőségei Magyarországon jelentős mértékben a biomassza meglétén, az előállítás szervezettségén és gazdaságosságán múlnak.
A Borsodi Hőerőmű 2002-ben fűrészpor tüzelőanyaggal kezdte meg a megújuló villamos energia termelését, azonban már akkor nyilvánvaló volt, hogy a tűzifa tüzelőanyag semmiképpen sem elegendő a jelentős volumenű termeléshez. A Borsodi Hőerőmű hozzákezdett a fűrészporhoz hasonló, úgynevezett finomapríték gyártásához.
A tűzifa zömében az észak-magyarországi erdőgazdaságoktól származik. Az erőmű kapacitásának nagyobb mértékű kihasználására szükség és lehetőség van, azonban a hazai tűzifatermelés némiképp korlátokba ütközik. Nyilvánvaló, hogy szükség volt és van újabb tüzelőanyag-források felkutatására. Ennek egyik eleme az energiafű és bizonyos mezőgazdasági hulladékok bevonása. Az energiafű termelése a múlt évben megkötött szerződés alapján a szükséges vetőmag előállításával indult be 400 hektáros területen, az idén további 800 hektáron folytatódik a magtermelés, és az üzemszerű előállításhoz szükséges területek bevetése is megkezdődik. A tervek szerint 2008-ra 16 ezer hektáron folyik ma energiafű termesztése, amit a Borsodi Hőerőmű további kazánjának üzemeltetéséhez szükséges tüzelőanyag biztosít.
A szomszédos országokban ma még jelentős mennyiségben vannak tűzifaforrások, a Borsodi Hőerőmű igyekszik megragadni a lehetőségeket. Ma még nem tudjuk, hogy ezek milyen feltételekkel, milyen távon állnak rendelkezésre és mikor következik be ezen importlehetőségek korlátozása az exportőr oldaláról.
Ezért kell olyan további megoldásokat is vizsgálni. Egy ilyen lehetőség a fa alapú energiaültetvények meghonosítása, aminek különös jelentőséget ad a mezőgazdasági területek uniós csatlakozás után várható jelentős mértékű kivonása a termelésből. Az erőmű 2003-ban saját területén kísérleti célú ültetvényt létesített, amelynek folytatásaként 2004-ben további ígéretes fajtákat kezdenek vizsgálni. (VG)
