Kezd magához térni a hazai zenei piac

Sorsdöntő éveket élnek át a lemezkiadók. Mialatt arra törekednek, hogy ismét fellendítsék az egyre alacsonyabb profitot termelő hanglemez-kereskedelmet, és ezáltal új lendületet adjanak a zenei piacnak, az internetes digitális zeneterjesztés elfogadott és közkedvelt módszerré vált. A hagyományos hanghordozók előállításának költségei az internethez képest igen magasak, ezért a drágább hanghordozók iránti kereslet az utóbbi években drámaian csökkent. A bárki számára hozzáférhető MP3-as technológia és az internet elterjedésével teljesen új helyzet állt elő: a szerzői jogokat figyelmen kívül hagyó kalózkodás és az otthoni másolás gyakorlattá vált. Első számú kalózparadicsomnak Kína számít, megelőzve Oroszországot és a két latin-amerikai országot: Mexikót, valamint Brazíliát.

A zenei piac eladásai évek óta csökkennek. Magyarország - Rigó Tibor, a piacvezető Universal Music Hungary Kft. ügyvezető igazgatójának szavaival élve - unikumnak számít, mivel tavaly a világpiac további csökkenésével ellentétben itthon enyhe fellendülést tapasztalhattunk.

A kilencvenes években folyamatosan bővülő szektor eladásai 1999 óta esnek: az eladott hanghordozók számát tekintve a rekordév 1997-re tehető, 1999 óta a csökkenés mértéke rendre 5, 16, 15 százalék volt. 2003-ra még nincsenek ugyan végleges számok, de Rigó Tibor szerint 2002-ről 2003-ra 11-13 százalékos fellendülés következett be.

Mindez a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (Mahasz) szerint a videoformátumok iránti nagyobb keresletnek köszönhető: 2002-ben 48 ezer DVD fogyott, 2003-ban azonban már 102 ezret értékesítettek, így a forgalom elérte a 350 millió forintot. A hanghordozók is változtak az utóbbi egy évtizedben: míg 1991-ben még 80 százalékuk kazetta volt, addig ma 64 százalék CD, a bakelitlemezek pedig lényegében 1993-ban eltűntek a forgalomból.

Simon Péter, a forgalom alapján második helyezett EMI Hungary Kft. kereskedelmi igazgatója úgy véli, a bővülés akkor lesz tartós, ha folytatódik a gazdaság fellendülése, az emberek optimistábbak lesznek, és lesz miből vásárolniuk. Ugyanakkor szükséges az is, hogy legyenek olyan előadók, akiknek az albumait megveszik a vásárlók. Elmondása szerint a magyar lemezkiadók a hazai kiadványok terén erősebbek, mint a külföldiekben.

A legális zenepiac legfőbb ellenségei a hanghordozók illegális másolói, a kalózok. Míg 1989-1990-ben hazánkban a forgalomba került hanghordozók 90 százaléka volt hamis, addig ez az arány ma 15-20 százalék körül van: becslések szerint minden megvásárolt CD-re három másolat jut. Rigó Tibor szerint élesen el kell választani a kalózkodást a házi másolástól: a legnagyobb problémát ugyanis az otthoni internetes letöltések vagy CD-másolások jelentik. Az olcsó üres CD-k, az egyre gyorsabb és fejlettebb hardverek kiváló minőségű másolatok készítését teszik lehetővé.

A kiadókkal szemben elhangzó leggyakoribb vád, hogy túl drágán adják a hanghordozókat, s ez kényszeríti illegalitásba a fogyasztókat. A cégek ezzel szemben azt állítják: az elmúlt 1-2 évben nem emelték áraikat, sőt inkább csökkentették azokat. Az EMI-nál például 2001-ben volt utoljára áremelés, azóta több száz albumot alacsonyabb árkategóriába soroltak, ezzel olcsóbbá téve azokat.

A kiadók kezében nincs hatékony fegyver a házi másolás ellen, de azért nem védtelenek. A jogi fellépést az nehezíti, hogy az illegális másolás bizonyításához az elkövetők otthonába kellene belépni. Másik módszer lehet az eredeti lemezek megjelölése a Mahasz együttműködésével, de nagy hangsúlyt kellene fektetni a tájékoztatásra is.

A kalózok elleni küzdelemben úgy tűnik, egyetlen igazi megoldás van: internetes zenebolt létrehozása. Tavaly októberben indult újra az a Napster, amelynek ingyenes letöltést biztosító elődje hatalmas bosszúságot okozott a kiadóknak.

A bírósági eltiltást követően tavaly októberben a Napster immár fizetős szolgáltatásként indult újra Amerikában: egy dal letöltése 99 centbe, egy teljes albumé 9,95 dollárba kerül, de lehetőség van 9,95 dolláros előfizetés mellett korlátlan számú dal letöltésére is. Azt egyelőre nem tudni, hogy a vállalat idővel tervezi-e a belépést más régiókba. Jelenleg az internetes zenepiac 80 százalékát az Apple birtokolja a tavaly áprilisban elindított iTunes Music Store szolgáltatásával, amelyen egy dal letöltése szintén 99 centbe kerül. Nagy népszerűségnek örvend, január végéig - alig háromnegyed év alatt - közel 30 millió számot töltöttek le. A 99 cent azonban még mindig sok vásárló számára nagy összeg, a kalózkodás megfékezéséhez ennél alacsonyabb árra lenne szükség.

Magyarországon több kiadó folytat tárgyalásokat hazai online zenebolt megindításáról. Ebben az esetben a magyar repertoár jogosítása könnyebb lesz, mint külföldi társaiké. Alternatívaként felmerülhet egy nemzetközi lánchoz való csatlakozás is, de ehhez még nagyon sok dolgot tisztázni kell: többek között össze kell hangolni a jogszabályokat, és a fizetés módját is rendezni kell.

Ugyancsak a kalózok elleni hatékonyabb fellépéssel magyarázható, hogy a fúziók gondolata a zenepiacot sem kerüli el: 2003 decemberében felmerült a német BMG, a Ber-

telsmann AG, Európa második legnagyobb médiakonglomerátumának tulajdonában lévő lemezkiadó és az amerikai Sony Music fúziója. Ezzel a Universal Music után a második legnagyobb lemezpiaci vállalakozás jöhetne létre, miáltal a piac háromnegyede három cég kezében összpontosulna.